Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

59 velést és kalászosok learatását más részes gazdálkodást nem gyakorolhatnak, a bérleményi terület egy csekély részének (1,600 rész) feles művelésre kiadása nem oly nagymérvű szerződésszegés, mely miatt a haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését követelni jogosítva volna. Ha a haszonbéri szerződés szerint haszonbérbeadó a vadászali jogot maijának fentartva, csak azt engedi meg, hogy a bérlők közül egyik egy, vagy két vendégével vadászhasson, a szerződés illető pontjának helyes értelme csak az lehet, hogy háromnál többen a bérlők, illetve vendégeik részéről egyszerre nem vadászhatnak. Akkor, a mikor a szerződés egész általánosságban mondja ki a haszonbérleti jogviszony megszüntetésének lehetőségét bizonyos közelebbről meg nem jelölt mellékkötelezettségek nem teljesítése esetére, a bíróság a megállapított tényállás jogi és gazdasági szempontból mérlegelésével bírálja el az állított szerződésszegés jelentőségét és jogi következéseit. A haszonbérbeadó a bérlő szerződésszegésének következményeképpen csak akkor követelheti a kötbéren felül a haszonbérleti jogviszonynak a kikötött lejárat előtt megszüntetését, ha a bérlő sértő cselekményei és mnlaszlásai valóban olyanok, a melyek a haszonbérelt ingatlan és tulajdonosának érdekeit nyilvánvalóan veszélyeztetik, vagy a melyek a haszonbérlet gazdasági és jogi természetével meg nem férnek. A felebbezési bíróság gf. Sz. Istvánnénak Sz. Illés és társai ellen haszonbérletből kimozdítás és jár. iránt indított perében alpereseket 1700 K kötbér megfizetésére és a haszonbérlemény visszabocsátására kötelezte, a kir. Curia felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, alperesek felülvizsgálati kérelme következtében felperest a haszonbérleti jogviszony megszüntetésére irányuló keresetével elutasította, alpereseket összesen 1500 K kötbér megfizetésére és felperest részperköltség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: Mivel a tényállás szerint az alperesek a szóbanforgó 12 holdas területet a felperes férjének beleegyezésével adták alhaszonbérletbe; mivel a felperes férje, a haszobérleti szerződés szerint, a felperesnek meghatalmazottja: a felebbezési bíróság nem sér-