Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

56 hogy e gyermek igénye mégis csak a nemzőjével fennálló vérségi kapcsolaton alapul, tehát első sorban családjogi jellegű, az apa eltartási kötelezettsége pedig, kötelmi jellegén felül, első sorban mégis a gyermek személyállapotából (statusából) folyó erkölcsi kötelezettség, a mely a gyermek keresőképes koráig tart és a melyet éppen olyan kevéssé lehet joghatálylyal másra átruházni, vagy a melyről éppen olyan kevéssé lehet joghatálylyal lemondani, a mint nem lehet egyáltalán vagy másnak javára lemondani a házasságban született gyermek eltartásával járó kötelezettségekről sem — magától értődvén, hogy ugyanez áll az anyának családjogi jogairól és kötelességeiről is a házasságban vagy azon kívül született gyermekével szemben. Mindebből pedig az a jogi következés folyik, hogy az állami gyermekmenhely részéről érvényesített az az igény, a mely a gondozásában levő gyermekért való szükséges és hasznos költekezés megtérítésére irányul, nem szünteti meg a házasságon kívül született gyermeknek, illetve törvényes képviselőjének azt a jogát, hogy a gyermek atyját a bíróság útján a menhely igényét esetleg meghaladó eltartási és a nemzésből folyó esetleges egyéb kötelességéinek teljesítésére köteleztesse. Az erre irányuló és lényegében egységesen eldöntendő pert pedig, perjogi szabályaink értelmében a gyermek anyja vagy más törvényes képviselője a menhellyel együtt is, annak pertársaságában viheti a lényegében azonos jogalapon köteleztetni kivánt apa ellen, mivel a gyermek atyjának bizonyult férfi marasztalásának kétféle czélja és alakja éppen olyan kevéssé lehet jogi akadálya az együttes pervitelnek mint pl. a többeket nem egyetemlegesen kötelező ugyanegy ítélet marasztaló részének és végrehajthatásának megfelelő megoszlása. A mi a tartás költségének idővel fokozódására vonatkozóan a felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panaszt illeti, ennek sincs megállható alapja. Mert nem tekintve, hogy a fönn kifejtettek szerint a házasságon kívül született gyermek, illetve annak törvényes képviselője a menhelylyel együtt, de azért egész terjedelmükkel! éppen csak a menhely javára jutó megtérítés beszámításával érvényesítheti a maga sajátos igényeit az apjával szemben: a gyermekmenhely a gyermek korának előrehaladásával a gondozás, vagyis az eltartás, nevelés és kiképzés fokozódó költségének megtéríté-