Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
48 felperest attól, hogy a felmondás érvényességét újból vita tárgyává tehesse és megdönthesse s ebből az előzetes kérdésből kifolyóan igényét a törvény rendes útján érvényesíthesse, de az idézett szabályrendelet, a mely a törvénynek és jelesül a S. E. 16. §-nak rendelkezését hatályon kívül nem helyezhette, nem czélozhatta azt, hogy a lakbérlet felmondásának érvényessége iránti eljárásban vesztes felperes egyedül a felmondás érvényességének megdöntését czélzó és tehát pusztán megállapítási keresetet indíthasson, a melylyel valaminek teljesítésére, tűrésére vagy abbanhagyására irányuló igény érvényesítése össze nem köttetett, és a mely a felperes jogviszonyának az alperessel szemben biztosítására nem szükséges, hanem az idézett szabályrendelet 18. §-a 2. bekezdésének helyes értelme csak az lehet, hogy a fenforgó esetben a felperes még akkor is, ha előzetes kérdésképen képes volna a felmondás érvényességét megdönteni, a törvény rendes útján csakis ezzel egybeköthető másnemű igényét érvényesíthetné. Minthogy azonban a kereset ilyen másnemű igény (például kártérítés) érvényesítésére nem volt irányozva, hanem annak egyedüli tárgyává csupán a felmondás érvénytelenségének a kimondása tétetett, ennélfogva a felebbezési bíróság a kifejtettek szerint nem sértette meg az idézett rendelet 18. §-a rendelkezését azzal, hogy a bíróilag jogérvényesnek kimondott felmondás érvénytelenségének kimondására indított keresetet helyet nem foghatónak mondotta ki, és mint olyant elutasította, a mely a S. E. 16. §-ban tárgyalt megállapítási kereset ismérveivel bír, a nélkül, hogy a megállapítás a felperes jogviszonyának az alperessel szemben való biztosítása végett szükséges volna, mert a felperes esetleges kártérítési vagy másnemű igényének érvényesítése iránti perben az az előkérdés, hogy az alperes által eszközölt felmondás érvényessége megdöl-e, vagy sem, birói döntés tárgyává tehető. A felperes kötelezendő volt a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján az alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére, mert* felülvizsgálati kérelme sikerre nem vezetett. (Kir. Guria I. G. 214/1910. 1910 november 8.)
