Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

44 3093. A tagosítás utáni birtok a tagosítás előtti birtok jogi természetét követi; ennélfogva a tagosítás utáni birtok is jogilag ipari földnek tekintendő. A megváltásra kötelezett, a kezén levő zsellérbirto­kot, tekintet nélkül arra, hogy ennek fekvése miatt a volt földesúr saját birtokát gazdaságilag czélszerűen kezelheti-e vagy sem, ez úton nem kötelezhető arra, hogy azt volt földesurának átengedje és helyette volt földesurának más ingatlanát és a zsellérbirtokán eszkö­zölt hasznos beruházásokért pénzbeli kárpótlást fogad­jon el, vagy pedig beruházásait zsellérbirtokáról elszál­lítsa. A csanádi székes káptalannak Sz. Branku és társai ellen majorsági szolgáltatás megváltása iránt indított perében a temesvári kir. ítélőtábla mint másodfokú biróság B. Torna, ennek neje és M. Kracsun alperesek megváltási kötelezettségét kimondotta azzal, hogy ezek az alperesek saját ingatlanaikat a felperes ugyanily terjedelmű terület kiadása ellenében, ille­tőleg 3150 és 9600 K egyenérték fizetése ellenében felperesnek tulajdonul bocsássák át, a kir. Guria ezt a rendelkezést mellőzte, egyébként alperese­ket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály­sértés miatt B. Torna, ennek neje és M. K. V—VII. rendű alpere­sek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel. Felülvizsgálati kérelmük rendén elsősorban azt panaszol­ják, hogy a birtokukban levő ingatlanok az 1896: XXV. t.-cz. 1. §-a szerinti majorsági zsellérbirtoknak megállapíthatók nem vol­tak volna, minthogy felperes erre vonatkozóan mit sem bizo­nyított. A kir. Guria alpereseknek ezt az ellenvetését alaptalannak találta; mert az a ténykörülmény, hogy a per tárgyává tett ingatlanok a telekjegyzőkönyvek szerint alperesek nevére ezek korlátlan tulaj­donául vannak felvéve, a telekkönyvi rendtartás 4. §-a értelmé­ben jogilag mi befolyással sincs arra nézve, hogy az említett ingatlanok az 1896 : XXV. t.-cz. 1. §-ában jelzett jogi természet­tel bírnak; és a felebbezési biróság által az elsőbiróság Ítéletéből átvett

Next

/
Oldalképek
Tartalom