Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

33 eldöntésnek nem tárgya. S nem változtat ezen a jogi felfogáson a felebbezési bíróság megállapította az a tény sem, hogy a felperes fia a végrehajtást szenvedő fiával szemben kijelentette, hogy a vevő szerződésszegése következtében az utóbbinak birtokába került, utóbb lefoglalt ingókat a felperes részére visszaveszi, mert az a kérdés, vájjon a felperes fia ilyen kijelentésre jogosult volt-e vagy sem, úgyszintén az a kérdés, vájjon a végrehajtást szenvedő fia a kijelentés tudomásul vételével az apját is kötelező hatálylyal tűrhette a felperes fiának rendelkezéseit, ismét csak a felperes és a végrehajtást szenvedő közt folyó perek kapcsán nyerhet megoldást, mivel azokban nemcsak a két fiúnak megbizási viszonyát, hanem első sorban az;t kell eldönteni, volt-e a felperesnek az anyagi jog megengedte jogosultsága a vételügyletnek hatálytalanítására és a vevő birtokába adott ingóságoknak is> visszavételére — e kérdés jogerős eldöntéséig azonban a vételügylet teremtette jogi állapot marad irányadó a felperes és a végrehajtást szenvedő közt fennálló jogviszonynak ez igényper szempontjából megítélésére. Éppen ezért anyagi jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság, a mikor a felperes egyoldalú cselekvését a vételügylet hatálytalanítására elégségesnek találva, a lefoglalt ingókat a felperes tulajdona jogczimén a felülvizsgálati kérelemmel élő alperesekkel szemben is a foglalás alól felmentette, miért is Ítéletét megváltoztatni és ennek az Ítéletnek a rendelkező részéhez képest határozni, egyben pedig a pervesztes felperest, a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében, a pernyertes alperesek javára az összes perköltség viselésére is kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 168/1910. 1910 október 25.) 3088. Annak kikötése, hogy alperes a kijelölt községben, tehát csupán meghatározott területen hasonló üzlettel ne foglalkozzék, egyfelől alperes egyéni munkásságának az erkölcsi fogalmakba ütköző megszorítását nem állapítja meg és alperes magánérdekeit jogellenesen nem sérti, másfelől a közérdek lényeges hátrányára irányulónak sem tekinthető; következéskép nincs jogi akadálya annak, hogy az ilyen kikötés biztosítására szolgáló kötbér biróság előtt érvényesíttessék. Curiai határozatok. XVI. köt. 3