Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

30 1905. Sp. VII. 717. sz. a. hozott Ítélettel színién hatályon kívül helyezettnek tekintendő. E szerint az alapperben hozott ítéletek dr. A. Gyula és neje alperesek perújítási keresete folytán hatályon kívül helyeztetvén, az újított perben 1905. Sp. VII. 717. sz. a. hozott ítélet van hatályban ; minthogy pedig felperes perújítási keresete ennek az ítéletnek hatályon kívül helyezésére irányul, az vizsgálandó, hogy a felebbezési bíróságnak a jelen felülvizsgálati kérelemmel megtámadott ítéletében oly tények vannak-e megállapítva, melyek akként változtatnak az 1905. Sp. VII. 717. számú ítéletnek alapjául szolgált tényálláson, hogy a megváltozott tényállás szerint az 1905. Sp. VII. 717. számú ítélet jogilag meg nem állhat. A felebbezési bíróságnak megtámadott Ítéletében foglalt, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az van megállapítva, hogy felperes állandóan ellenezte dr. A. Jenő Amerikába való kivándorlását és azt megakadályozni törekedett, hogy felperes férje elutazásába csak akkor egyezett bele, midőn férje őt arról biztosította, hogy nem Amerikába, hanem Abbáziába megy egészségének helyreállítása czéljából; továbbá, hogy nem színleges, hanem őszinte czélzattal bírt felperes ellenzése, a kivándorlás megakadályozása iránti törekvése és férjének Abbáziába való elutazásába való beleegyezése, végre, hogy felperes dr. K. Lajos tanú előtt sem tett oly nyilatkozatot, hogy dr. A. Jenő kivándorlásához hozzájárul és hogy felperes dr. D. Gyulával 1902. évi deczember hó 6-án felkeresve dr. K. Lajost, előtte kijelentette, hogy férjének Amerikába való kivándorlásába bele nem egyezik. E tényállás folytán tehát az 1905. Sp. VII. 717. sz. Ítélet alapjául elfogadott, fentebb már ismertetett tényállás csak annyiban változott, hogy felperes a férje Amerikába való kivándorlásába bele nem egyezett, hanem azt ellenezte. Az ekkép megváltozott tényállásból a kir. Curia tekintettel arra, hogy abban az esetben, ha mindkét házastárs hibás abban, hogy a férj vagyonilag tönkrement, a nő nem veszti el azt a jogát, hogy az őt jogos ok nélkül elhagyott férjétől tartást követelhessen; tekintettel továbbá arra, hogy a férj ezt a tartást egyéb vagyon hiányában keresményéből is megfizetni tartozik, még pedig arra az időre is, mely alatt keresménye nincs és így az a körülmény, hogy felperes férje mint vagyontalan és fegy-