Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

alsóbiróság úgy találván, hogy felperes követelése csakis perújítási kereset utján érvényesíthető, az eljárást is ennek megfelelően vezették. Nem bír megállható alappal alpereseknek az a panasza sem,, hogy a felebbezési bíróság megsértette az 1881 : LIX. t.-cz. 72. §-ában foglalt azt a szabályt, mely szerint csak a per érdemére vonatkozó új bizonyíték alapján újítható meg az ellenfél által már egyszer megújított per; mert a dr. A. Gyula és neje által megújított perben hozott Ítélet alapjául szolgált tények egyike az: hogy felperes a férjének Amerikába való kivándorlásába beleegyezett ; minthogy pedig felperes az előző perben nem használt bizonyítékokkal azt kívánja bizonyítani, hogy ő férjének Amerikába való kivándorlását ellenezte, kétségtelen, hogy a felhozott új bizonyítékok lényegileg a per érdemére vonatkoznak. További panaszuk alpereseknek az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályok megsértésével állapította meg azt a tényállást, hogy dr. A. Jenőnek Amerikába való kivándorlásához felperes hozzá nem járult, abba bele nem egyezett. Ez a panasz alaptalan azért, mert e tekintetben a felebbezési bíróság a tanuk vallomásait szabadon mérlegelhette és azokból, valamint a per anyagából ténybeli meggyőződését belátása szerint alkothatta meg, az pedig, hogy a felebbezési bíróság azokkal mit fogadott el vagy nem fogadott el bizonyítottnak, mint a bizonyítékoknak a S. E. 64. §-a szerint megengedett szabad mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Az alapperben dr. A. Gyulának és nejének a felperes tartása iránti kötelezettsége annak a tényállásnak alapján állapíttatott meg, hogy dr. A. Jenő a felperesnek férje szökve vándorolt ki Amerikába és ez által felperest gyámoltalan helyzetbe hozta, továbbá hogy ezt a kivándorlást dr. A. Gyula és neje, különösen pedig ez utóbbi segítette elő, a ki e czélra felperes férjének 2500 K-t adott és hogy felperesnek sem vagyona, sem keresetforrása nincs s magát fizikai munkával eltartani képtelen. A bíróságnak az alapperben elfoglalt jogi álláspontja ugyanis az volt, hogy felperes követelése a kártérítés, jogi természetével bír és hogy dr. A. Gyula és neje alpereseknek az a cselekménye, mely szerint a felperes férjének Amerikába való kivándorlását az e czélra szükséges pénz adásával elősegítették és ez által felpe-