Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

25 désellenesen használta, annak gondozását teljesen elhanyagolta s ezekkel az épület rongálását idézte elő. Ebben az irányban a felperes már az első bíróságnál is bizonyítást ajánlott és a tanúbizonyítás foganatosíttatott is. De ugyanebben az irányban a felperes bírósági utasításra becsatolt megállapító iratában, felsorolva az alperes e részbeni mulasztásait, ezekre nézve szintén további tanubizonyítást ajánlott fel. A C) alatti bérleti szerződési okiratban ki van kötve, hogy az alperes a jó karban átvett bérleményt ugyanilyen jó karban tartozik a lejáratkor visszabocsátani és hogy a nem természetes elhasználásból származó károsításokért az alperes szerződési biz^ tosítékán kívül más vagyonával is felelős, továbbá a hónak a falaktól és a tetőről eltávolításáról az egész éven át gondoskodni, a kéményseprési dijat viselni köteles és semmi esetben sem szabad a szobákban főzni s szobát konyhául használni. Általános jogszabályként áll pedig az, hogy ha a bérlő a bérleményt ennek tetemes károsításával használja, akkor a bérbeadó a szerződés korábbi megszüntetésére fel van jogosítva. Ezeket szem előtt tartva a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a felperes részéről a károsításokra és káros használatra irányuló bizonyítást mellőzte, ebben az irányban és különösen arra nézve, hogy a károsító cselekmények és mulasztások az ingatlannak a felperes által tulajdonul megszerzése óta követtettek-e el és milyen fokú rongálásokat okoztak, a tényállást megállapítani egyáltalán elmulasztotta és ezt a mellőzést a S. E. 64. §-a ellenére nem is indokolta, e részben tehát a felperes panasza alaposnak találtatott. Téves a felebbezési bíróságnak az a szerződés értelmezése és jogi álláspontja, hogy mivel a szerződésben a bérlemény rongálása és károsító használata esetére csak a vagyoni felelősség köttetett ki, nem pedig egyszersmind a szerződés időelőtti felbontására való jog és azért a felperes a felbontást csak akkor követelhetné, ha bizonyította volna, hogy a rongálásból és nem gondozásból folyó kár az alperes által meg nem téríthető, mert a bérlemény rongálása és nem gondozásából eredő kár iránti vagyoni felelősség szerződési kikötése és a szerződés megszüntetése iránti jog kikötésének elmaradása nem foglalja magában a megszüntetési jogról való lemondást és mind a kártérítési jog, mind a megszüntetési jog együtt és egymás mellett fennáll.