Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
176 tember, október, november és deczember havakban a hó miatt lehetetlen volt volna és az alperesek mulasztását abban látta, hogy a szállítást ezekben a hónapokban nem teljesítették, hanem elhalasztották azt az 1909. évi január és február hónapokra, a melyekben azon a vidéken gyakori az eset, hogy az erdei utak járhatatlanok. A felebbezési bíróságnak ez a jogi nézete téves azért, mert az alpereseknek az árú szállítására és átadására 1909 márczius l-ig volt idejük és hónapokkal a határidő letelte előtt szállítani kötelesek nem voltak, az az eljárásuk tehát, hogy 1908 szeptember-deczember hónapokban nem szállítottak, mulasztásul nekik be nem tudható, a mikor még két egész hónap állott rendelkezésükre, a melyekben, ha gyakori is, de nem bizonyos az erdei utak járhatatlanságának a bekövetkezése, és a mely két hónap tekintetében meg nem állapíttatott tényállásként az, hogy a szóban forgó famennyiség szállítására elégtelen volt volna az esetben, ha az elháríthatlan erőhatalom be nem következik. Ellenben a felebbezési biróság tényállásként megállapította azt, hogy az utak az 1909 január és február hónapokban a nagy hóesések miatt járhatatlanokká váltak és ebből a tényállásból jogilag következik, hogy az alpereseket az árúnak 1909 márczius 1-éig nem szállításából az elháríthatlan erőhatalom miatt beszámítás alá eshető mulasztás nem terheli. Minthogy nem nyert megállapítást az, hogy a felperes az alpereseket a K. T. 354. §-a értelmében a kereset előtt értesítette volna arról, hogy az ügylettől elállani és teljesítés helyett kártérítést követelni kíván; minthogy továbbá az alperesek a kereset megindítása mellett is a szerződést az elháríthatlan erőhatalom elmultával joghátrány nélkül teljesíteni jogosítva voltak, ezt a teljesítést meg is ajánlották, de a felperes kijelentette, hogy a teljesítést most már el nem fogadja, ez a vonakodás azonban a kifejtetteknél fogva jogszerű alappal nem bír; minthogy ekként a teljesítés nem az alperesek, hanem a felperes hibája miatt maradt el és így az 1876 : XXXVII. t.-cz. 353. §-nak esete fenn nem forogván, az alperesek sem a felvett vételárt visszafizetni, sem a késedelem esetére, vagy a nem kellő teljesítés esetére kikötött waggononkénti 40 K kötbért megfizetni, sem a hibájukon kívül eddig teljesedésbe nem ment szerződésből