Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

131 nézve a felperes tévedésben volt, és ezt a tévedést az alperes idézte elő a kellő megértelmezés elmulasztása és az által, hogy a felperest az aláírásra azzal birta reá, hogy a szerződésben reá nézve terhes kikötések nem foglaltatnak, úgy hogy a felperes, ha a reá nézve terhes kikötésekről tudomása van, a szerződést meg nem köti. Továbbá a felebbezési bíróság tényállásként megállapította, hogy az alperes a K. Istvánnal szemben fennálló követeléseinek a szerződésben ki nem tett összegét a felperessel soha nem közölte és habár a vételárnak leltár szerint megállapítandó összegéből a K. István tartozásait meghaladó rész a felperest illette volna, az alperes az üzletben volt árúknak a vétel idejebeli leltári értékét, de sőt a vétel után csak hónapokkal később 1908 augusztus 11-én felvett és a perhez csatolt leltárba egyoldalalag, a felperes jelenléte nélkül felvett értéket sem közölte, a mely utóbbi érték akként állott elő, hogy a leltározás előtt, sőt a vétel előtt, is már árúk hordattak el az alperes üzletébe, a mely ténykedése által az alperes a vételár meghatározásának azt a módját, hogy az a vételár az árúk vétel idejebeli leltári értékéből álljon, meghiúsította. Az által pedig, hogy az alperes a vétel után a szerződési okiratnak a K. István tartozásai elvállalására vonatkozó részét oly megszorítólag módosította, hogy a felperes azokért a tartozásokért csak az üzlet értékével, vagyis csak a vételárral lesz felelős és erről a felperesnek okiratot is adott, még nem lett kipótolva az, hogy a felperes a K. István tartozásai mennyiségének tudomására jusson. Minthogy pedig a tényállásként megállapított megtévesztés a szerződésnek lényegét érinti és a vételár meghatározásának módját a fentiek szerint az alperes czég képviselői hiúsították meg, úgy hogy a vételnek lényeges kelléke, vagyis a vételár meghatározása még jelenleg is hiányzik, ennélfogva a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a szerződést a felperes jogos kérelmére érvénytelennek mondotta ki. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján az alperes volt kötelezendő. (Kir. Guria I. G. 294/1910. 1911 márczius 1.) 9*