Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

129 ban foglalt megállapodások olyan hitelezési ügyleteknek tekintendők, a melyekben felperes a kölcsönt adó hitelező és M. Sándor a kölcsönt kapó adós, az állatok pedig a felek megegyezése szerint a felperest illető követelések biztosítására szolgáltak volna. Minthogy a követelés biztosítására szolgáló ingóra a hitelező nem szerez sem tulajdonjogot, sem oly jogot, mely anyagi tartalmánál fogva alkalmas volna annak meggátlására, hogy az ingó végrehajtási árverés alá bocsáttassék: a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal a döntésével, hogy az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv 77. t. alatt összeírt ingókból befolyt vételárra, továbbá a 78. t. alatt összeírt 28 drb ökörből 20 drb ökörre és a 79. t. alatt összeírt ingókra nézve felperest keresetével elutasította. Ezeknél fogva felperest e részben alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani és ugyanőt a S. E. 204. §-a értelmében az I. és IV. rendű alpereseknek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére is kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 279/1910. 1911 márczius 1.) 3130. Az a kérdés, hogy a szerződő fél a másik szerződő felet megtévesztette vagy tudva tévedésben tartotta-e, ténykérdés, és a megtévesztés vagy tudatosan tévedésben tartás feníorgása esetében a jogkérdés csak az, hogy a megtévesztés vagy tévedésben tartás a szerződés lényegére vonatkozik-e vagy sem. A felebbezési bíróság a felperes özv. K. Ferenczné és az alperes n-i könyvnyomda betéti társaság közt létesült adásvételi szerződést a kereset értelmében érvénytelennek mondotta ki, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felebbezési bíróság Ítéletét az alperes támadta meg a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján felülvizsgálati kérelemmel, panaszai azonban alaptalanoknak találtattak. Ugyanis alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével állapította meg tényállásként azt, hogy az üzlet átvételekor az abban volt árúk 3000 K-nál több értékkel bírtak és így a per tárgyának értéke 3000 K-t tesz ki; mert a felebbezési bíróság a pertárgy értékének meghatároCuriai határozatok. XVI. köt. 9