Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

91 nek a lakóházat használható és lakható állapotban tartozik átadni, a lakhatásnak pedig a lakás nedvessége természetes akadálya, ha ez a nedvesség olyan mértékű, hogy a lakás rendeltetésszerű használhatását gátolja és az egészségnek árt. A felebbezési bíróság N. V. és neje felpereseket K. Gy. és neje elleni bérleti szerződés érvénytelenítése iránti keresetükkel, alpereseket pedig a lakás kiszárítása iránt támasztott viszonkeresetükkel elutasította, a kir. Guria felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította, ellenben alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét a lakás kiszárítása kérdésében feloldotta és további eljárást rendelt el e kérdésben a következő indokolással: Ellenben lényegében alapos az alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anjagi jogszabályt sértett meg, midőn kimondotta, hogy a felperesek nem kötelesek kiszárítani az alpereseknek átadott lakást, mert a csallóközi lakások köztudomás szerint nedvesek és mert a kiszárítás aránytalan költséggel járna. Alapos ez a panasz azért, mert a bérbeadó nemcsak az általános jogelveknek megfelelően, de a dolog természetéből is kifolyóan, a bérlőnek a lakóházat használható és lakható állapotban tartozik átadni, a lakhatásnak pedig a lakás nedvessége természetes akadálya, ha ez a nedvesség olyan mértékű, bogy a lakás rendeltetésszerű használhatását gátolja és az egészségnek árt. Mivel azonban a felebbezési bíróság ebben a kérdésben éppen ebből a döntő jelentőségű szempontból nem állapított meg oly tényállást, a melynek nyomán ez az ügy ebben az irányban elbírálható lenne; mivel a felebbezési bíróság Ítélete nem állapítja meg, vájjon a szóbanforgó lakás az egészség veszélyeztetése nélkül valóban nem használható-e: ezt az Ítéletet ebben a részében a S. E. 204. §-ának rendelkezéséhez képest feloldani és a bíróságot ez Ítélet rendelkezése értelmében utasítani kellett. A költség viselésének kérdését a S. E. 204. §-a szerint, az új határozat döntvén el: egyfelől felpereseknek a felülvizsgálati kérelemben a költség dolgában fölhozott panasza tárgytalanná lett, másfelől a felülvizsgálati eljárás költségének ezúttal csak mennyisége volt megállapítható. (Kir. Guria I. G. 238/1910. 1910 deczember 2.)