Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

84 és mert igaz ugyan, hogy az 1881 : LX. tcz. 30. §-ának első bekezdése szerint csak a végrehajtást szenvedő léphet fel végrehajtás megszüntetése iránti perrel, azonban ugyancsak az állandóan követett birói gyakorlat szerint ezzel egy tekintet alá esik a végrehajtást szenvedőnek nemcsak örököse, hanem birtokutóda is, már pedig meg van állapítva, hogy felperes a végrehajtást szenvedőknek birtokutóda. Nem bír alappal alperesnek az a panasza sem, mely a felebbezési bíróságnak a S. E. 27. §-ának 3. pontjára alapított pergátló kifogás kérdésében hozott határozata ellen irányul; mert a felhívott törvényhely értelmében e pergátló kifogásnak akkor van helye, ha ugyanazon jog érvényesítése iránt van előzőleg kereset indítva és folyamatban, tehát döntő a jog ugyanazonossága, minthogy pedig a jelen keresetnek és a felperes által az aradi kir. törvényszék előtt 5949/909. sz. alatt indított rendes keresetre vonatkozóan az alperes részéről az elsőbirósághoz 1904. évi november 16-án 1909 Sp. II. 369/13. sz. alatt beadott kérvényben B) alatt csatolt másodpéldánynak összevetéséből az tűnik ki, hogy a rendes kereset a cs.-i 1113. sz. tjkvben 570/42. hr. sz. alatt felvett ingatlanra a 2159/897. sz. végzés alapján L. András javára G. í. s. sz. alatt bekebelezett 8000 frt (16,000 K) tőke és járulékaiból a G. 19. s. sz. alatti bejegyzés szerint 11,000 K tőke és járulékai erejéig fennálló zálogjognak törlésére, ellenben a jelen kereset az ugyanezen ingatlanra a fenti zálogjog által biztosított követelésnek behajtása végett elrendelt és alperes, mint az időközben elhalt L. Andrásnak örököse által 3250 K tőke és jár. erejéig folytatott végrehajtásnak megszüntetése, valamint a végrehajtási eljárás folyamán e követelésre a 4188/900. sz. végzés alapján bejegyzett végrehajtási jog és az 1690/909. sz. végzés alapján bejegyzett árverés elrendelése feljegyzéseinek törlésére irányul: nyilvánvaló, hogy e két perrel érvényesített kereseti jog tárgyához képest nem ugyanazonos, mert míg a rendes per tárgya kizáróan a G. 1. s. sz. alatt bekebelezett zálogjog, addig a jelen sommás pernek tárgya elsősorban a fenti zálogjog által biztosított követelés behajtása végett vezetett végrehajtás, másodsorban pedig e végrehajtás folyományakép foganatosított telekkönyvi feljegyzések. A mi alperesnek a felebbezési biróság Ítéletének alaki szabálytalanságára alapított panaszát illeti, az, hogy a felebbezési