Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

81 joggyakorlatunk a K. T. 224. §-ának azt a szabályát, hogy «az egyes tagok belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján történik,'* a törvény szándékának és czéljának megfelelően a leg­szigorúbban értelmezi úgy, hogy azt semmiféle más alakiság nem pótolja, tehát a szövetkezet alapszabályainak enyhébb rendelke­zése sem; tekintve, hogy az, a ki írásbeli nyilatkozat alapján a szövetkezetbe be nem lép, azt azon az alapon, hogy a szövetke­zetből kölcsönt vesz fel és a kölcsönkötelezvényt aláírja, hogy továbbá a törzsjegyekkel (üzletrészekre) befizetéseket teljesít, tag­nak tekinteni még nem lehet és reá nézve az alapszabályoknak a tagokra vonatkozó rendelkezései nem kötelezők (hasonló értelem­ben határozott a m. kir. Guria 1904 június 23-án I. G. 294. sz. a.); * tekintve tehát, hogy ily körülmények közt a felperes és az alperesek közt közönséges kölcsönügylet jött létre, a melyre a fel­peres szövetkezet alapszabályai semmiféle vonatkozásban nem alkalmazhatók, hanem az általános magánjognak az egyenes adósra és a kezesekre vonatkozó szabályai; tekintve továbbá, hogy mind­ezek következtében a felperes az alapszabályai engedte kivételes megtartási és beszámítási joggal sem az egyenes adós, sem a kezes hátrányára nem élhetett, annál kevésbé, mert a megállapí­tott tényállás szerint, de az 1905 június 23-án az összes alpere­sek részéről aláírt kötelezvény értelmében is, a IV-ed r. alperes csakis a 3000 K-ás kölcsöntőke és annak kikötött kamatai ere­jéig vállalt kezességet, de nem egyes alperestársai egyéb, ko­rábbi tartozásai erejéig: mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn az alpereseket az Ítéletében megszabott annak az összeg­nek megfizetésére kötelezte, a mely valóságos fizetéseik beszámí­tásával, a meg nem tájiadott tényállás szerint, a felperes javára még fönmaradt. Ezek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen­nek bizonyulván, őt azzal elutasítani és a S. E. 204. § a értel­mében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 209/1910. 1910 november 24.) * Lásd IX. kötet 455. lapján. Curiai határozatok. XVI. köt. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom