Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

79 A felperes az írásbeli keresetben a szerződés felbontását azon az alapon kérte kimondatni, hogy az alperes a bérlemény átvétele végett 1910 január 1-én és 2-án meg nem jelent és ez a meg nem jelenés a gyógyszertárnak oly hanyag és hátrányos kezelését foglalja magában, hogy a felperes e miatt jogosítottnak tartja magát a szerződés 13. pontjában a hanyag és hátrányos kezelés esetére kikötött megszüntetési jogot érvényesíteni. Az első bírósági eljárás folyamán pedig a felperes további megszüntetési okul a szerződés 13. pontjában foglalt kikötésre hivatkozva azt is felhozta, hogy az alperes az 1910 január 1-én fizetendő hátrálékos 1300 K bért 1910 január 15-ig le nem fizette. A felebbezési bíróság azonban nem sértett jogszabályt azzal, hogy a szerződés 13. pontjában foglalt kikötésnél fogva a szerződést a felperes részéről felhozott okokból meg nem szüntette; mert az a szerződési kikötés, hogy a gyógyszertár hanyag és hátrányos kezelése esetére a szerződés megszüntethető, csak a szerződésnek foganatba menetele és a bérleménynek az alperes részéről kezelésbe vétele esetére, nem pedig arra az esetre vonatkozik, ha az alperes a bérleményt át se venné; az a kikötés pedig, hogy a szerződés megszüntethető az esetben, ha az alperes bérlő a bérösszeg részleteivel a lejárattól számított 15 napon túl is hátramaradna, a fenforgó esetben nem alkalmazható azért, mert az alperes már a keresetnek 19 Í0 január 8-án történt kézbesítésekor értesült arról, hogy a felperes a bérleményt átadni nem akarja és hogy annak eladása által az átadást is lehetetlenné tette; minthogy pedig a bérösszeg a bérlemény használatának az ellenértéke, az alperest nem terhelte mulasztás, a mikor a felperes hibájából foganatba nem ment bérleti szerződéssel kötelezett bérösszeget a neki át nem adott és használatba nem bocsátott bérleményért meg nem fizette, vagy birói letétbe nem helyezte. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, a mely szerint a per a kereset beadásának időpontjában fennálló tényállás szerint bírálandó el, mert a per eldöntésénél a kereset beadása utáni tények is birói tekintetbe vehetők. A felebbezési bíróság tényállásként dr. V. József tanuvallo-