Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

42 A felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt felperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel, az ez irányban felhozott panaszaik azonban nem bírnak megállható alappal. Igaz ugyan, hogy a keresethez csatolt és a felebbezési bíróság ítélete szerint a peres felek között alakilag és tartalmilag nem vitás telekkönyvi kivonatok azt tartalmazzák, hogy a felsőt-i 511. sz. tkjvben felvett ingatlanok tértulajdonosa Gsik-Gyergyó és Kászonszék, bérfizetés melletti haszonélvezője pedig H. község birtokos közönsége : míg a felsőt-i i-ső rész 1 számú telekkönyv szerint «ezen 61. rendsz. alatt felvett erdőn a legeltetési jog H. községet illeti». E szerint tehát a per tárgyává tett ingatlanok, az ingatlanoknak az 1896: XXV. t.-cz. szerinti jogi természetének megállapításához szükséges osztott tulajdon jellegével bírnának ugyan; de, minthogy az erd. telekkönyvi rendt. 4. §-sa értelmében azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában az 1854. évi június 24-én kibocsátott pátens által szabályoztattak, telekkönyvi felvétel tárgyát nem képezik, ebből jogszerűen következik az : hogy az ingatlanok jogi természetének a felhívott pátens 19. §-án felépült 1896: XXV. t.-cz. szerinti megállapításánál a helyszínelési telekkönyvi felvétel döntő súlylyal nem bírhat; míg az 1896: XXV. t.-cz. 1—4. §-ának világos tartalmánál fogva kétségtelen az is, hogy az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatósága, vagy a megváltás megtagadása kizárólag az említett szakaszokban körülírt tények alapján állapítható meg. Az 1896: XXV. t.-cz. 16. §-a, illetőleg a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvek és azok mellékletei szerint felperesek nemcsak kétségbe nem vonták, hanem jelesül úgy a kereset, mint felebbezésük rendén kifejezetten azt adták elő : hogy a per tárgyává tett ingatlanokat az I-ső székely gyalogezred részéről 1848. év előtt felvett árverési jegyzőkönyvek, különösen az 1846. évi április hó 16-ik napján kelt jegyzőkönyv alapján birják és használják fix taxa fizetése mellett; a felebbezési bíróság ezt fényképpen meg is állapította és felperesek felülvizsgálati kérelmük rendén nem mutatták ki, hogy ez a megállapítás valamely eljárási jogszabályba ütköznék ; alaptalan tehát felpereseknek az a pa-