Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

14 tényállását elfogad!a; és az elsőbiróság tényként azt állapította meg, hogy az alperes által eladott ezen széna marhaetetésre teljesen alkalmatlan és csak alomnak volt használható. Megállapította továbbá azt is, hogy alperes nagy mennyiségben cs—i gazdáktól is vásárolt, sőt vasúttal is hozatott szalmát a haszonbérleményi majorba és hogy a Cs., L. és R.-tól bérelt földeken termett gabonát mind a haszonbérleti felperesi majorban csépeltette ki és annak szalmája ott is maradt. E tényállásból pedig jogilag az következik, hogy miután alperes az eladóit szénát a bevásárolt szalmával pótolta és felperesek nem bizonyították és a felebbezési bíróság meg sem állapította, hogy a bevásárolt alomszalma az eladott és csakis alomnak használható széna mennyisége arányában a felperesektől bérelt ingatlan területen íelhasználva nem lett és ez által a bérlemény termőképessége csökkent volna; és minthogy ily körülmények között a vitás perkérdés eldöntésére mi súlylyal sem birhat a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti indokolása, hogy alperes a pótlást a bérbeadó értesítése nélkül eszközölte és e miatt bérbeadó a pótlást nem ellenőrizhette; és nem birhat döntő befolyással az sem, hogy a szerződés 12. pontja szerint a bérlet leteltével a megmaradó szalmakészlet és trágya ellenérték nélkül a bérbeadó tulajdonába megy át és hogy alperes említett tényével a bérbeadót a bérlet leteltével megrövidítette volna, mert e szerződési feltétel alperesnek csak jövendőben teljesítendő kötelezettségét foglalja magában: a kir. Guria ezeknél fogva alperesnek panaszolt tényét jogilag nem tekintetbe oly mérvű szerződésszegésnek, mely a fennebbi jogszabály alapján a haszonbéri viszony megszüntetését vonhatná maga után és ezért a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasította és a S. E. 109., 168. és 204. §-a értelmében az alperesi perköltség megfizetésére kötelezte. Alperesnek a felülvizsgálati kérelem rendén felhozott többi panasza pernyertessége folytán tárgytalanná vált. (Kir. Guria I. G. 168/1909. 1909 szeptember 30.^