Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

12 tartási kötelezettséget érintik, és minthogy a tényállás szerint a felebbezési eljárás rendén alperes a felperest az együttélés újrafelvételére felhívta, felperes pedig a visszatérést megtagadta, a pernek emez állásában a birói döntés tárgyát az képezi : vájjon felperes, ki férjét ok nélkül hagyta el, a visszatérést megtagadni jogosult-e? és illetve, hogy a peres felek közül ki tekintendő okozójául annak, hogy a házastársi együttélés újból fel nem vétetett. A kir. Guria úgy találta, hogy alperes oka annak, hogy a házastársi együttélés újból fel nem vétethetett. Ugyanis a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában az állapíttatott meg, hogy alperes két egyénnek is azt beszélte, hogy a nászéjszakán tapasztaltak szerint neje nem volt szűz. Igaz ugyan, hogy alperesnek ez a kijelentése a házastársi együttélés megszakítása után történt; az azonban felperes leánykori erkölcsi életét és női becsületét mélyen sérti és a sértést erkölcsi hatásában a többek előtt történt elmondás még súlyosabbá teszi: felperes nem kényszeríthető arra, hogy alperesnek megbocsátva, azzal az együttélést újból felvegye. Minthogy pedig ezek szerint alperes volt az, ki az együttélést tűrhetetlen viselkedésével lehetetlenné tette, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn felperest ideiglenes nőtartás iránti keresetével elutasította, a miért is Ítéletének megváltoztatásával alperes tartási kötelezettségét jogilag megállapítani és a felebbezési bíróságot a jelen Ítélet rendelkező része szerinti további eljárásra utasítani kellett. A felmerült összes perköltség ki által viselésének kérdése a végitéletben lévén eldöntendő: a felülvizsgálati eljárás költségét csak megállapítani lehetett. (Kir. Guria I. G. 155/1909. 1909 szeptember 30.) 2959. Haszonbérlőnek az a ténye, hogy a szerződésben foglalt tilalom ellenére a haszonbérlemény egyik rétjén termett szénát eladta, nem tekinthető oly mérvű szerződésszegésnek, mely a haszonbéri viszony megszüntetését vonhatna maga után, ha bizonyítást nyert az, hogy haszonbérlő másutt vett szalmát, ezt a bérlemény terű-