Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

3 ideig tartozott tűrni. Minthogy azonban a felebbezési bíróság tényállása szerint a megtámadott Ítélet meghozataláig eltelt egy évet meghaladó idő alatt a peres felek vevőt nem találtak és az alperes sem a helyiségek bérét, sem a kölcsön részleteit nem fizette, a felperes jogosítva van a bérlemény átbocsátására való szerződésileg kikötött jogát érvényesíteni. Az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az uzsoravétség fenforgását meg nem állapította és ennek megállapítása végett bizonyítást nem rendelt, nem bir alappal azért, mert az uzsoravétség fenforgásának megállapítása a büntető bíróság hatáskörébe, nem pedig a polgári per keretébe tartozik. Az elsőbirósági és felebbezési költség azért volt kölcsönösen megszüntetendő, mert a felperes azt a kellő időt, a mely a vevő találására adandó volt volna és a mely csak a per folyama alatt telt le, be nem várva, indította meg a keresetet. A felülvizsgálati eljárás költsége pedig azért szüntetett meg kölcsönösen a S. E. 110. és 204. §-a alapján, mert az alperes felülvizsgálati kérelme részben vezetett sikerre. (Kir. Guria I. G. 123/1909. 1909 szeptember 2.) 2954. A katonai alkalmazottak és családjaik nyugdíjigényének megállapítása nem a polgári bíróság, hanem a katonai hatóság hatáskörébe tartozik. Özvegy S. Mihályné keresetet indít a cs. és kir. katonai kincstár ellen 4200 K és jár. iránt az alapon, hogy neki férje halála után, a ki cs. és kir. puskaműves volt, az alperes kiacstártól nyugdíj jár. A felebbezési bíróság alperes pergátló kifogásának helyt adva, a keresetet visszautasította és a pert megszüntette, a kir. Guria pedig a másodbiróság végzését helybenhagyta a következő indokolással: A kir. Curia a jelen perben birói hatáskör kérdésének fenforgását látta, azért azt a S. E. 214. §-a, illetőleg az 1881. évi LIX. t.-cz. 59. §-a alapján hivatalból felülvizsgálta és a másodbiróság végzését helybenhagyta azért, mert a katonai alkalmazottak és családjaik nyugdíjigényének megállapítása jogilag nem a polgári biróság, hanem a katonai hatóság hatáskörébe van oly módon utalva, hogy attól eltérésnek helye nincs. (Kir. Guria I. H. 15/1909. 1909 szeptember 16.)