Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

101 továbbá felperes alperes helyett és ennek javára a részére megszavazott 4000 K kölcsönösszegből 2972 K 41 f erejéig fizetéseket teljesített, ellenben felperes önmagánál 27 K 59 f-t alperes javára folyó számlára elhelyezett, a hátralékos 1000 K-át pedig visszatartotta és mikor alperes őt eziránt beperelte és ő ebben elmarasztaltatott, az 1000 K-át felperes kamataival együtt fentartás nélkül birói letétbe helyezte és alperes a letéti összeget fel nem vette. Az alsóbirósági Ítéletekben, tárgyalási jegyzőkönyvekben és ezek mellékleteiben foglalt ügyállás szerint maga. a felperes azt állította, hogy a 27 K 59 f-t azért helyezte el önmagánál folyó számlára alperes javára és az 1000 K-át azért helyezte kamataival együtt birói letétbe, mert mindezek átvételével alperest többször megkínálta és alperes mindazoknak átvételét állandóan megtagadta. Magának felperesnek e mellett az álláspontja mellett a fenn ismertetett tényállásból jogszerűen az következik, hogy 1027 K 59 f tőkére nézve a felek között kölcsönügylet létre nem jött és így felperes az 1027 K 59 f-t és ennek kamatait alperestől kölcsön czímén jogszerűen nem követelheti; mert a kölcsönügylet nem az adóslevél kiállítása által vagy az által jön létre, hogy az adós a kölcsön nyújtását a hitelezőtől kéri és azt a hitelező igéri, mindkettő pedig esetleg a kölcsön megvalósítása iránt intézkedik, hanem jogilag csak a kölcsönösszegnek az adós részére megfelelő kiszolgáltatása által; következésképen az adós mindaddig, mig részére a kölcsönösszeg megfelelően kiszolgáltatva nincs, jogilag nincs elzárva attól, hogy a kölcsönt egészben vagy részben igénybe ne vegye, tehát ez esetben a kölcsönösszeget, habár azzal őt a hitelező meg is kínálta, felvenni nem tartozik és így ha való a felperes által vitatott az a körülmény, hogy ő a 27 K 59 f-rel és 1000 K-val kamatostól együtt alperest megkínálta és alperes ezeknek átvételét megtagadta, ebből jogszerűen az következik, hogy alperes az A) alatti okirattal czélba vett kölcsönt 1027 K 59 f. tőke erejéig meg nem kapta és igénybe nem vette és hogy azzal az 1027 K 59 f-rel és kamataival a felperes mint sajátjával rendelkezhetik. Ellenben a fenn ismertetett tényállásból jogszerűen következik, hogy alperes az A) alatti okirattal czélba vett kölcsönt 2972 K 41 f. tőke erejéig felperestől igénybe vette és meg is