Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

93 kor alperesnek tényleg adott-e kölcsönt? Éppen ezért ez iránt az alperes ajánlotta bizonyitást a felebbezési biróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesnek birtokában vannak 153,000 K névértékű olyan váltók, a melyek az alperes váltónyilatkozatával ellátva vannak ; e mellett a tényállás mellett tehát az A) alatti okirat tartalmánál fogva, a fenn kifejtettekhez képest, már ezen az alapon felperes alperestől 79,000 K és járulékai erejéig fizetést követelhet. Továbbá a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes alperes belyett és megbízásából fizetéseket teljesített, ezek iránt a felek összeszámoltak azzal az eredménynyel, hogy alperes felperesnek 153,000 K-val adósává vált és erről alperes a C) alatti okiratot és a váltókat is kiállította; az összeszámlálásnak ilyen alapon és eredménynyel történt megejtése felperesnek alperessel szemben a megfelelő összeg erejéig köve telési jogot állapít meg és e mellett felperes nem tartozott az összeszámlálás egyes tételeit részletesen kimutatni; következéskepen az A) alatti okirat tartalmánál fogva a fenn kifejtettekhez képest ezen az alapon felperes alperestől 79,000 K és járulékai erejéig a fizetést hitelezés czímén jogszerűen követelheti. Nincs ugyan jogilag kizárva az, hogy az összeszámolásnak a fenn meghatározott módon történt eredményét az anyagi jog szempontjából a felek bármelyike megtámadhassa, azonban erre nézve nem egyszerűen új elszámolásnak és különösen az ellenféltől tételes felszámítás követelésének van helye, hanem az szükséges, hogy a megtámadó fél megfelelő adatokat, nevezetesen számszerűen tüzetes tételeket hozzon fel és kimutasson; ámde az alsóbirósági Ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből kitetszőleg alperes ezt a per során meg sem kísérelte, nevezetesen jogilag menthető tévedést és különösen valamely számszerűen és tüzetesen megjelölt olyan tételt, a mi az elszámolásnál figyelembe nem vétetett, avagy a valóságtól eltérően számíttatott fel, fel sem hozott. A felebbezési biróság az A) alatti okiratot nem tekintette adóslevélnek, hanem annak az okiratnak azt a jogi jelentőséget tulajdonította, a mivel az a fenn kifejtettekhez képest bír. Ezeknél fogva alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett