Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

SS 2993. Ha atya és fiú közt a családi élet teljesen föl van dúlva, úgy hogy köztük az együttélés lehetetlenné vált, a munka- és keresetképtelen fiú atyjától természetben eltartás helyett készpénzbeli egyenértéket jogosult követelni. A szülő teljeskorú gyermekét csak ennek teljesen hiányzó vagy lényegesen csökkent munka- és keresetképessége esetében tartozik eltartani. Ugyállás: Idb. P. Emán terjedelmes gazdaságát, ifj. P. Emán, P. József, P. János és P. Balázs nevű fiai segítségével mivelte, közös háztartásban is éltek és pedig a fiúk családjaikkal együtt. A mikor egyenetlenségek támadtak köztük, (az öreg újra megnősült) a fiúk perelték atyjukat tartás iránt, a midőn is az atya a per tárgyalása alkalmával jegyzőkönyvileg kijelentette, hogy fiait a jövőben is el fogja tartani. Később pedig a fiúk újra pert indítottak atyjuk ellen készpénzbeli tartás iránt. A felebbezési bíróság alperest a négy fia részére 40—70 K havi tartás fizetésére kötelezte, a kir. Curia az alperest felülvizsgálati kérelmének P. Balázsra vonatkozó részével elutasította és arányos perköltségben marasztalta, egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelemnek belyt adva, I—III. rendű felpereseket keresetükkel elutasította és arányos perköltségben marasztalta a következő indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében a mialt fölhozott panasz, hogy a felebbezési bíróság őt P. B.-zsal szemben készpénzbeli tartásra kötelezte, holott csak természetben lenne köteles ezt a tartást nyújtani, nem állhat meg azért, mert a felebbezési bíróság megállapította, meg nem támadott, a felülvizsgálati eljárásban tehát irányadó (S. E. 197. §.) tényállás szerint a peres felek családi élete teljesen föl van dúlva, azok egymás ellenében rendkívül el vannak keseredve, közöttük a legközelebbi vérrokonoknak egymás iránt való szeretetének és elnézésnek nyoma sincs, ebből a tényállásból pedig anyagi jogszabály megsértése nélkül vonhatta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a negyedrendű felperes az alperestől neki járó tartást készpénzben követelheti és éppen azért nem is sértett meg jogszabályt, midőn azt ilyen alakban megítélte. A tartásdíj összegének megállapításánál nem ment túl a felebbezési bíróság a negyedrendű felperes kereseti kérelmén és