Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

64 ebbe az óvadékba a jelzálogos hitelezőkre is kiterjedő joghatálylyal beszámitani. A hitelező ugyanis a foglalással a haszonbérlővel szemben nem szerezhetvén több jogot, mint a mennyit a haszonbérleti szerződés a végrehajtást szenvedőnek biztosít, nyilvánvaló, hogy a bérlő az ellene a hitelezők érdekében fellépő zárgondnokkal szemben mindazokkal a kifogásokkal élhet, a melyeket a bérbeadóval szemben a szerződésből kifolyóan érvényesíthetett volna, — érvényesítheti tehát azt a kifogását is, hogy a zárlat elrendelése után esedékessé vált haszonbérrészlet követelésének joga megszűnt a jogviszonynak a bérelt ingatlan birói árverése következtében megszűnésével és annak következtében, hogy a bérlő, a bérleti szerződés hatályos rendelkezése szerint, az óvadékot az utolsó félévben esedékessé vált két bérrészletbe beszámíthatja (lényegében hasonló értelemben döntött a m. kir. Guria 1906. november 29-én G. 411. sz. a.) * Mivel pedig a bérlő és a végrehajtást szenvedő bérbeadó 1907 május 21-én joghatálylyal állapodhattak volt meg az óvadéknak ilyetén beszámítása dolgában: ezt a megállapodást lehetetlen rosszhiszeműnek és olyannak tekinteni, a mely a jelzálogos hitelezők érdekének kijátszását czélozta. Hogy a haszonbéri szerződésnek ez a rendelkezése a hitelezők érdekét sértette, ez — rosszhiszeműség a megállapított és meg nem támadott tényállásból vont jogi következtetéssel megállapíthatóan egyik fél részén sem forogván fönn — azért nem jöhet itt figyelembe, mert a beszámítás jogát a végrehajtási tömeggel szemben a beszámított követelés keletkezése, nem pedig az annak esedékessége időpontjában fönnálló jogi helyzethez képest kell megítélni (hasonló értelemben határozott a m. kir. Guria 1902. június 12-én G. 53. sz. a.),** — a beszámítást pedig az általános jogelvek szerint, az adott körülmények között, nem zárja ki az a körülmény sem, hogy az árverés kitűzésekor a beszámított követelés még le nem járt volt, vagy feltételtől függött. Ily körülmények között a felebbezési bíróság a felperes keresetének elutasításával nem sértett meg anyagi jogszabályt. E döntés következtében a felperes többi panasza tárgytalanná lett. * Lásd: XII. kötet 150 lapján. ** VII. kötet 522 lapján.