Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

53 fizetést teljesített (hasonló éri elemben határozott a kir. Guria 1906. G. 266. sz. a-).* Ezekből jogszerűen következik, hogy a szerződésnél fogva az iránt, hogy az illető 15,240 korona kirovatott és ez a kirovás jogerőre emelkedett, a koczkázat viselése egyedül alpereseket terheli. Ezeknél fogva felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával alpereseket a 15,240 koronában, ennek a kereset beadásától járó késedelmi kamatában és a S. E. 109., 168. és 204. § ai alapján az összes költségben egyetemlegesen elmarasztalni. (Kir. Guria I. G. 136/1908. 1908 október 29.) 2850. A majorsági zsellérállomáuy megválthatósága az 1896 : XXV. t.-cz. 2. értelmében csak a megváltásra jogosított, vagyis az irányában állapítható meg, a ki a kereset beadásakor az ingatlant tényleg bírja. A felebbezési bíróság felpereseket majorsági zsellérbirtok megváltása iránti keresetükkel, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította és felülvizsgálati költségbea marasztalta a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt íelperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel, azonban valamely eljárási jogszabálysértésre visszavezethető panaszt tüzetesen elő nem terjesztenek, és az alsóbirósági eljárásban valamely hivatalból figyelembe veendő eljárási jogszabálysértés fenforgása sem észlelhető; ennélfogva a felülvizsgálati kérelem rendén a S. E. 185. §-a c) pontjára való puszta hivatkozás a S. E. 190. § a értelmében tekintetbe nem vehető. Felpereseknek az anyagi jogszabálysértésre fektetett panasza sem bír megállható alappal; , mert az 1896. évi XXV. t.-cz. 1—2. §-a szerint az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatósága a megváltásra jogosított irányában állapítandó meg, és ennélfogva jelen perben az ingatlanok jogi természetén kivül eldöntendő kérdés az is, * Lásd: XII. kötet 71. lap.