Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

37 bérleti időtartam, a mely az okiratban szintén meg van határozva, a perben vitássá sem tétetett. Továbbá a felebbezési biróság részletesen indokolta azt a döntését, hogy a C) alatti okiratba foglalt bérleti szerződés átruházása olyan további feltétel mellett történt, hogy a női kiszolgálat meg nem volt engedve, és igy a bérlemény használata ilyen korlátozás mellett gyakorolható. Panaszolja L. Sámuel Henrik azt is, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabály sértésével mellőzte P. Gyula és H. Albert tanuk kihallgatását arra a ténykörülményre, hogy ő az átruházási szerződésnek írásbeli okiratba való foglalását kötötte ki. Ez a panasz azért alaptalan, mert szabálytalan ugyan, hogy a felebbezési biróság ennek a tanubizonyításnak mellőzését nem indokolta, de a bizonyítás mellőzése jogszabályba nem ütközik azért, mivel a szerződésnek okiratba foglalása iránti kikötés csak akkor eredményezné a szerződésnek létre nem jöttét,\ha az okiratba foglalás a szerződés érvényességének feltételéül köttetett volna kí, de ezt a ténykörülményt L. Sámuel Henrik a tanukkal bizonyítani nem is kívánta és 1907. évi május hó 25-én tett írásbeli ajánlatában erről említést sem tett. Áttérve az anyagi jogszabályok sértésére és mellőzésére vonatkozó panaszokra, a felebbezési biróság figyelembe vette a városi tanácstól beszerzett iratokat, a melyek szerint P. Gyula előbbi bérlő és L. Sámuel Henrik együttesen kérték 1907. évi május hó 25-én a bérleti szerződésnek ez utóbbira átruházását, s ebben a kérvényben a női kiszolgálatról szó sincs, a város tanácsa pedig ezt az ajánlatot 1907. évi május hó 30-án kelt 7851/907. számú határozata szerint azzal a hozzátétellel fogadta el, hogy a női kiszolgálat kizárva van. Továbbá a felebbezési biróság tényállásként megállapította, hogy L. Sámuel Henrik a tőle követelt 3000 korona szerződési biztosítékot letette, az esedékes negyedévi bérösszegeket 1907. évi július hó 15-én és 1907. évi október hó 15-én, tehát a női kiszolgálat kizárását megállapító 1907. évi május hó 30-án hozott s A) alatt csatolt határozatnak és a női kiszolgálat megengedése iránti kérvényre 1907. évi szeptember hó 27-én hozott 12,578. sz. alatt hozott határozatnak meghozatala után előleges részletekben, tehát 1907. év végéig megfizette, s a beszerzett iratok tartalma