Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

2'! A felebbezési bíróság ítélete szerint felperes alperes ellen a házassági bontópert folyamatba tette és ez alapon, tekintettel a közjegyzői okirat idézett pontjára is, a keresetnek helyt adott, a nélkül, hogy megállapította volna, hogy a peres felek közötti különélést melyik peres fél idézte elő. A felebbezési bíróságnak ezt az ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel és panasza lényegileg alapos is; , mert jogszabály az, hogy a férjtől különélő nő férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak tűrhetetlen viselkedésénél fogva szakadt meg és habár nincsenek a házasfelek elzárva attól, hogy vagyoni viszonyaikat és ezzel kapcsolatban a külön tartás kérdését is maguk között törvényes formában szabályozzák és a mennyiben a felek azt czélozzák, hogy a férj neje részére abban az esetben is külön tartást adjon vagy megfelelő tartásdijat fizessen, ha a különélésre okot nem szolgáltatott, a fent említett jogszabályival szemben szükséges, hogy a tartásdíjnak a férj részéről való fizetése kifejezetten kiköttessék. (Hasonlókép határozott a kir. Guria I. G. 392/903. sz. a.)* Minthogy azonban a közjegyzői okirat a fennebbiek szerint alperes részéről ily feltétlen fizetési kötelezettség elvállalását nem foglalja magában és a felebbezési bíróság, ítéleti indokolása szerint, nem állapította meg, hogy a házastársak közötti különélés melyik peres félnek minő ténye folytán következett be; sőt minthogy a felebbezési bíróságnak további ítéleti indokolása szerint alperes felperesnőt visszafogadni kész és felperes alperessel a házastársi együttélést folytatni nem akarja és ennek ellenére a tényállás a tekintetben sem lett megállapítva, hogy felperes a férjéhez való visszatérést mily alapon tagadta meg; és minthogy ily hiányos tényállás mellett az ügy ezúttal érdemben felül nem bírálható, a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldani és ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 118/1908. 1908 szeptember 17.) * Lásd : IX. kötet 176. lapján.