Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

12 általa megállapított tényállás a felülvizsgálatnak nem tárgya, hanem a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §-a szerint irányadó. Mivel pedig az átadást megtörténtnek állapította meg: ebből a tényből a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértése nélkül vonhatta le azt a jogi következtetést, hogy az igénylő felperesek az általuk a végrehajtást szenvedőktől 1907 április hó 17-én kelt szerződésben leltárral megvett ingóságok tulajdonát megszerezték. Az a körülmény, hogy az átadásnál sem az eladó, sem a vevő neje jelen nem volt, holott ők is eladó, illetve vevőtársak —• noha a felebbezési bíróság ezt a távollétet kifejezetten nem állapította meg — az átadás tényének jogi hatását nem befolyásolhatja, mert semmiféle jogszabály sem írja elő, hogy a tulajdonostársak eladta közös tulajdon és vevőtársak által közösen megvett tárgyak valóságos átadásánál mindegyik társnak jelen kell lennie, a fenforgó esetben pedig annál kevésbbé lehetne ennek jelentőséget tulajdonítani, mert az átadást és az átvételt távollevő feleségeik nevében azok férjei eszközölték, a kiket — az adásvevési szerződésnek a házastársak által megkötése után — erre nyilván meghatalmazottaknak kell tekinteni és mert ennél az átadásnál az igénylők csendes tulajdonostársa: B. Sándor, a megállapított tényállás szerint szintén jelen volt Nem befolyásolhatja a szóban forgó átadás jogi hatását az alperes panaszolta az a körülmény sem, hogy az eladott gazdasági felszerelésnek nem mindegyik darabját adták át a végrehajtást szenvedő eladók kézről-kézre az igénylő vevőknek, mert hiszen az átadás jogi hatásához elégséges a vevőnek olyan módon birtokba helyezése, hogy ő a megvett tárgyakkal, mint azok tulajdonosa valósággal rendelkezhessék, de nem szükséges és a gyakorlati életben nem is szokásos, valamely gazdasági felszerelés minden egyes részének a szónak betűszerinti értelmében kézrőlkézre átadása. Hasonlóképen nincs jogi jelentősége a tulajdonszerzés megállapítása szempontjából az alperes panaszolta annak a ténynek sem, hogy a szóban forgó átadás és átvétel az április 17-én kelt szerződésben megállapított határidő — október elseje — előtt történt, mert hiszen a szerződő felek az általuk megszabott határidőt megegyezéssel tetszésük szerint megváltoztathatják. Mindezek alapján ki kellett mondani, hogy a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn az átadás megálla-