Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

294 kérdéséből származható vagyonjogi igényeknek, habár kártérítés czímén is rendes birói úton való érvényesíthetését. Ennek az álláspontnak felel meg a törvény 12. §-ának (végső bek.) az a rendelkezése is, mely szerint a kölcsön, ennek kamata és törlesztési járuléka, kezelési díj, késedelmi kamat, behajtási költség, árfolyamveszteség oly terhet képez, mely birói árverés esetén a szőlődézsma, úrbéri és más hasontermészetű: váltsággal azonos elbánásban részesül. Ez a törvény az agrár- és járadékbank szőlőfelujítási kölcsöneit a szőlődézsmaváltság és maradványföld váltsággal helyezi egy vonalba, melyekre vonatkozólag az 1871 : LIII. t.-cz. 91. §-a azt rendeli, hogy azok az ország rendes adóközegei által hajtatnak be s minden tekintetben az országos adó természetével birnak s annak törvényes előnyeit élvezik. Ha tehát az agrár- és járadékbanknak szőlőfelujítási kölcsöneiből származó tartozások, mint dologi terhek, melyek a törvény 12. §-a értelmében az illető telekjegyzőkönyv vagy betét birtoklapján jegyzendők be, a fent jelzett tartozásokkal egyenlő jogi természetűek, ebből önként következik, hogy az 1896 : V. t.-cz. 11., 12. és 13. §-aiban foglalt rendelkezések is, melyek ama tartozások behajtására vonatkoznak, csak akként értelmezhetők, hogy az ilyen igények érvényesítésénél egyenlően a közadók behajtására vonatkozó szabályok alkalmazandók. A fennforgó kérdésben a rendes birói hatáskör megállapítása azt eredményezné, hogy a bíróság, vagy csak a pénzügyi hatóságok hivatalos adatai alapján bírálhatná el az ügyet, a mi már magában czéltalanná tenné a rendes bírói eljárás útján való beavatkozást, vagy azt feltételezné, hogy az agrár- és járadékbank kölcsönműveleteinél az állami közegeknek a törvény által hatáskörükhöz utalt összes rendelkezéseik a közhatósági jelleggel felruházott eljárásuk rendes birói úton törvényesség és szakszerűség szempontjából, mind alaki, mind érdemi tekintetben felülvizsgálat alá vétethetnének, mi a hatáskörök teljes összezavarását jelentené. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy az 1896 : V. t.-cz. alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujítási kölcsön, valamint az ily kölcsön összegének erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásának eldöntése nem tartozik a rendes biróság hatáskörébe. (A kir. Guria polgári szakosztályainak 1909. évi május hó 28-án 82. sz. a. hozott T. ü. határozata.)