Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

271 A felperesek felülvizsgálati kérelme ezek szerint sikertelen­nek bizonyulván, őket azzal elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében, a felülvizsgálati eljárás költségének viselé­sére kötelezni kellett. (Kir. Curia í. G. 78/1909. 1909 június 11.) 2944. Állandó birói gyakorlatunk szerint az, a kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerző­déssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként éveszt meg, bogy a tévedés a szerződésnek vagy az erret indító okul szolgált elhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik. (Erd. e.) A felebbezési bíróság alperest 3600 K tőke és jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a követ­kező indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az 0. P. T. 887. §-ába ütköző anyagi jog­szabályt, de a mellett eljárási jogszabályt is sértett meg, midőn a peres felek közt létrejött írásbeli szerződéssel szemben meg­engedte a bizonyítást az azt megelőző szóbeli tárgyalásokat ille­tően, továbbá avval, hogy az alperes által kihallgatni kért tanú­nak ezekre vonatkozó vallomásaival szemben, a felperes által fel­hívott tanuk vallomásainak adott hitelt. Az alperesnek e panaszai nem állhatnak meg. Állandó birói gyakorlatunk szerint ugyanis az, a kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kap­csolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek avagy az erre indító okul szolgált elha­tározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik (hasonló értelem­ben határozott a m. kir. Curia 1898 június 16-án G. 145. sz. a.*). A felebbezési bíróság tehát nem sértett meg sem anyagi, sem eljárási jogszabályt, midőn a felperesnek az írásbeli «Egyez­mény»-nyel szemben megengedte a bizonyítást abban az irány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom