Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint a felperesek azt a kijelentést tették, hogy a 10,000 K-át készek az alperesnek kiadni, de ezt elszámolás eredményétől tették függővé és a felebbezési bíróságnak sem tárgyalási jegyzőkönyvében, sem ítéletében nincs nyoma annak, hogy a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben felhozott azt a kijelentést, hogy a birtok hiánytalan átadása ellenében az alperest a 10,000 K-val feltétlenül megkínálták, a felebbezési tárgyaláson is megtették volna ; már pedig a felebbezési biróság Ítéleti tényállásának megtámadása körül a S. E. 197. §. szerint bizonyítékai csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel. De alaptalannak találtatott a felpereseknek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály sértésével utasította el a keresetet és marasztalta a felpereseket az elsőbirósági és felebbezési költség megtérítésére. A kereset azon az alapon indíttatott, hogy az í. rendű felperes az A) alatti közjegyzői okiratba foglalt haszonbérleti szerződés 23. pontjában kikötötte a maga részére azt a jogot, hogy a haszonbérleménynek a haszonbérleti időtartam lejárta előtti eladása esetére a szerződést megszüntethesse; a mely esetben a. haszonbérlőnek kárpótlásul 10,000 K fizetendő és a kereset egyenesen a haszonbérleménynek visszabocsátására van irányozva. A felebbezési biróság azonban tényállásként azt is megállapította, hogy az alperes a haszonbérleményt már elhagyta,, azt a felpereseknek 1908 deczember 3-án, tehát a per folyamán, a felebbezési biróság Ítéletének meghozatala előtt visszaadta, ésezek azt átvették, így tehát az alperes a haszonbérleménynek, visszabocsátását már teljesítvén, nincs helye annak, hogy az alperes a haszonbérlemény visszabocsátására köteleztessék, a mire őt a felperesek a keresetben kötelezni kérték. De a szerződés megszüntetésének kimondása sem foghat helyet, mert eltekintve attól, hogy a felperesek a keresetben ezt nem kérték, a 10,000 K megfizetése a szerződés megszüntetésének ellenértékeként költetett ki és az az összeg azonnal volt volna fizetendő, mihelyt az alperes a haszonbérleményt visszabocsátja; a felperesek pedig ezt az összeget a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint sem meg nem fizették, sem pedig bírói letétbe nem helyezték, holott az abból az okból, hogy az alperes a haszonbérleményt nem a szerződésben foglalt kiköt é--