Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

265 szerzemény czimén a házasfelek közös tulajdonaként a telekkönyvbe bejegyzett ingatlan kivételével — nincs látható közszerzemény, mivel ez a bevételekkel folyton gyarapodik, a kiadásokkal pedig folyton csökken és éppen ezért, állandó joggyakorlatunk szerint, a közszerzemény állaga csakis a házasság megszűnésekor állapitható meg ama különbség alakjában, a mely a házastársaknak a házasság megkötésekor birt minden közös vagyona és ugyanazoknak a házasság megszűnésekor kimutatható mindennemű adósságtól teljesen mentes tiszta vagyona közt van. Ebben az esetben tehát a gépnek keresménye csak akkor lenne közszerzemény czimén a peres felek közt felosztható, ha az önálló vagyonalkatrész alakjában egészen vagy részben a házasság megszűnésekor a valóságban kimutathatóan meg lett volna. Mivel azonban ilyen irányban tényállás nincs megállapítva, de a felperes maga sem hozott fel olyan tényállítást, a melyből ilyen jogi következtetés levonható lenne: a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a gép keresménye czimén a felperes javára mit sem állapított meg. Ellenben anyagi jogszabályt sértett és ezért alapos az alperesnek a panasza a 11 sertés dolgában. Mert a megállapított tényállás szerint ezeket a sertéseket a peres felek még házasságuk tartania alatt vásárolták, azokat az alperes még a házasság felbontása előtt eladta, azoknak vételára tehát éppen olyan jogi megítélés alá esik, mint a gép keresménye. Mivel pedig erről a vételárról sincs megállapítva, hogy az önálló vagyonállag alakjában létezik, az közszerzemény czimén nem lehet tárgya a felosztásnak. Éppen azért a felebbezési bírósági Ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a felperest a 11 sertés vételárának megosztására irányuló kereseti kérelmével elutasítani kellett. Ellenben alaptalan az alperesnek a két kocza és egy süldő értékének fele része iránt támasztott viszonkeresete, mert ezek az állatok a megállapított tényállás szerint a peres felek különválásakor maradtak a felperes birtokában, de nincs megállapítva, hogy a házasság megszűnésekor még valóságban megvoltak, ezek tehát közszerzemény czimén megosztásnak nem lehetnek tárgyai akármilyen okból kerüllek ki a felperes tulajdonából. A felperesnek a kamat tekintetében előlerjesztett kérelme azonban alapos, mert a közszerzemény a házasság megszűnésekor válván követelhetővé, az annak kiadásával késedelmes fél