Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
336 mert nem nyert megállapítást az, hogy az alperesek az üvegbiztosítási díj fizetését is elvállalták volna. Ezzel a döntéssel a felperesnek és a szavatosoknak többi -összes felülvizsgálati panaszai tárgytalanokká váltak. A pernek végeredményéhez képest az alperesek a kétrendű kereset túlnyomó részére nézve vesztesek s azért a S. E. 110. és 168. §-a értelmében az okozott elsőbirósági és felebbezési költség megtérítésére, a S. E. 204. §-a alapján pedig a sikerre vezetett felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezendők voltak. Az alperes azonban a szavatosok javára költség megtérítésére nem volt kötelezhető, mert a perbe hivott szavatosok peres félnek nem tekinthetők és a mennyiben a felperes védelmét elvállalva saját érdekükben perbe léptek, az ezzel felmerült költséggel az alperes nem terhelhető. (Kir. Guria I. G. 65/1909. 1909 május 11.) 2930. A végrehajtási törvény 92. és 96. §§. rendelkezéseiből jogszerűen következik egyrészről az, hogy a tartalmánál fogva lényegileg igényperben nem szükséges, hogy az igényelt vagyonnak a foglalás alól felmentésére irányuló kérelem szószerint ezekkel a szavakkal fejeztéssék ki, másrészről az, hogy igényperben egyedül az igényelt vagyonnak a foglalás alól felmentése dönthető el és így egyéb jogviszonyra vonatkozóan esetleg előterjesztett kérelem érdemben el nem dönthető, az ily kérelem tehát egymagában véve az igénypert ebbeli jellegétől meg nem fosztja. Mindkét alsóbiróság a II. rendű alperes pergátló kifogásának helyt adva, illetéktelenségét mondotta ki, ellenben a kir. Curia a pergátló kifogást elutasította a következő indokolással: A végrehajtási törvény 92. §-a szerint az igénykereset a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság elé akként tartozik, hogy ettől eltérésnek helye nincs; éppen azért igényperekben a másodbiróságnak a birói illetékesség tárgyában hozott határozata ellen a S. E. 214. §., illetőleg az 1881. évi LIX. t.-cz. 59. §. 4.