Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

231 lefúrni képtelen volna és a község e miatt sem szökő, sem mélykút vizet nem kapna, vállalkozó a községgel szemben semmiféle díjazásra igényt nem tarthat, s a már felvett munkadijat is visszatéríteni köteles. Ha vállalkozó a munkát meghatározott időben meg nem kezdené, s illetve azt megszakítás nélkül be nem fejezné, a községnek vele szemben jelen szerződésből kifolyó kötelezettsége megszűntnek tekintetik és a község tetszése szerint azonnal más vállalkozónak adhatja a munkát az ő költségére és veszélyére. A felebbezési bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §-a értelmében irányadó tényállása szerint M. F. a község által kijelölt helyen 100 m mélységig a földbe leszúrt, de ott szökővizet nem találván, a csövet 86 m mélységig visszafelé húzta és ott mélykút vizet talált, a cső azonban ekkor eltörött és a vállalkozó a munka tovább folytatását megtagadta. Az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint M. község ennek folytán M. vállalkozótól a munkadíj czimén felvett 2550 koronának és egy szűrő árában 162 K 64 fülérnek visszatérítését, a vállalkozó pedig a még hátralékban levő 350 K munkabérének megfizetését követelte a községtől és a felebbezési bíróság a vállalkozó keresetének elutasítása mellett a község keresetének itéletileg is helyt adott. Jogszabály szerint a szerződő felek között a törvény által nem tiltott esetekben a szerződési megállapodás irányadó és a szerződő felek jogai és kötelezettségei ehhez képest állapítandók meg; következőleg anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság akkor, midőn M. vállalkozót a felvett díjak visszafizetésére kötelezte, habár az előadott tényállás szerint az erre vonatkozóan szerződésszerűleg felállított az a felfüggesztő feltétel, hogy vállalkozó 100 m mélységig lefúrni képtelen legyen, be nem következett és így vállalkozónak az említett díjak visszafizetése iránti kötelezettsége jogszerűen megállapítható nem volt volna. Igaz ugyan, hogy M. az elvállalt munkát be nem fejezvén, a felvett munkabért jogszabály szerint meg nem tarthatja az alapon, hogy őt a munka befejezésében esetleg erőhatalom gátolta; mert ez a körülmény jogilag felmenti őt ugyan a munka be nem fejezése miatti anyagi felelősségtől, de minthogy a munkabér a teljesített munkának ellenértéke, ebből pedig jogszerűen következik az, hogy a vállalkozó ebben az esetben is rendszerint