Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

ingatlanra bekebelezve levő és 19,200 koionán felül mutatkozó terhektől mentes, mely netáni esetleg terheket jogosítva van vevő a fizetés beállta napjáig a fizetni kötelezett összegből levonni ; Gz. I. az illető kötelezvényen alapuló jogait engedményezte Cz. J.-ra, a ki P. J.-t a 12,592 korona és kamatainak megfizetése iránt megperelte; ebben a perben a kir. Guria 1908. G. 77. sz. Ítéletével P. J.-t a 12,592 korona és járulékainak birói letétbe helyezésére kötelezte azért, mert irányadóul vette azt a tényállást, hogy az illető ingatlant jelzálogilag a kereseti követelést meghaladó olyan adósság terheli, a mit P. J. át nem vállalt és P. J. az illető ingatlant birtokba kapta és tartja és mert ilyen körülmények között az anyagi jogszabályoknál fogva P. J. a vételárat vissza nem tarthatja, hanem birói letétbe helyezni köteles; P. J. a marasztalási összeget ennek következtében birói letétbe helyezte, az a—i ipar- és népbank pedig készpénzbeli követelés behajtása iránt Gz. I. ellen végrehajtást vezetvén, ezt a birói letétet lefoglalta. E mellett a tényállás mellett jogilag kétségtelen, hogy a lefoglalt letét csak feltételesen, nevezetesen arra az esetre tekinthető az eladó, illetőleg engedményese korlátlan tulajdonának, ha az illető ingatlanon bekebelezett és a felperes által el nem vállalt összes terhek a felperes vagyoni hozzájárulása nélkül töröltetnek és hogy ekként az a letét egyáltalában nem az illető jelzálogi hitelezők, hanem elsősorban egyenesen felperes javára szolgál óvadék gyanánt biztosítékul az eladóval és jogutódjaival szemben arra, hogy a terhek a felperes vagyoni hozzájárulása nélkül töröltetnek és hogy felperesnek ebből folyó esetleges vagyoni hozzájárulása fedezetet nyerjen, következésképen a végrehajtási törvény 65. §. utolsó bekezdése szerint, akkor, a mikor az a letét nem a felperes ellen vezetett végrehajtás útján foglaltatott le, abból a letétből a foglaltató hitelező csak akkor.és annyiban követelheti kielégíttetését, a mikor és a mennyiben az illető óvadéki minőség megszűnik. Ezek szerint felperesnek a lefoglalt vagyonra van olyan igénye, a mi anyagi tartalmánál fogva ez idő szerint jogilag akadályozza azt, hogy az a vagyon alperes követelésének kielégítésére fordíttassék; éppen ezért a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával az igényelt vagyont a megfelő feltételtől függően a foglalás alól fel kellett menteni.