Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

213 A felebbezési bíróság alpereseket 22,661 K 12 f tőke és ennek 8% kamatának megfizetésére kötelezte, ellenben felperest az ezt meghaladó storno-díj iránti követelésével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn az al­pereseket nem kötelezte a 3%-os storno-díj megfizetésére, holott ez a bánatpénzzel rokontermészetű, a kikötött kamattól független oly szerződéses megállapodáson alapul, a melynek az adós alpe­resek magukat feltétlenül és kifejezetten alávetették. Ez a panasz nem állhat meg. A kir. Curia ugyanis 1907. évi november 14-én 4491/1906. sz. a. hozott elvi jelentőségű határozatával (I. G. 199/1901. sz. a.* hozott határozatával egyezően) már kimondotta, hogy a hosszabb lejáratú kölcsönnek időelőtt visszafizetéséért kikötött kártalanító (storno)-díj olyan dolog vagy haszon, a melynek adására vagy telje­sítésére az adós a hitelező javára a tőke visszafizetésén felül kötele­zettséget vállalt és így ennek a kártalanító díjnak az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-a értelmében kamat jellege van. Ha tehát a bíróság a hitelező javára a tőkét és bármely mellékkikötés czímén annak8%-os kamatát megítélte : az 1877 : VIII. t.-cz. 4. §-a értelmében a kártala­nító díjnak a tőke 8%-át meghaladó része meg nem állapítható. Mivel pedig a felebbezési bíróság a peres felek közt hatályos adóslevélből és a tárgyalás anyagából helyesen állapította meg, hogy a felperes követelte 7%-os késedelmi kamat, 3%-os kárta­lanító díj és a követelés egy része után felszámított 1%-os bír­ságpénz az 1877: VIII. t.-cz. 4. §-a értelmében a bíróság által legmagasabb mértékben: 8%-ban megállapítható kamat összegét meghaladná, a most idézett törvényes rendelkezésnek és az annak alapján kifejlődött joggyakorlatnak megfelelően, tehát anyagi jog­szabály megsértése nélkül határozott akkor, a mikor a felperes kártalanító díj iránt előterjesztett keresetének csak annyiban adott helyet, amennyiben az eme jogczimen megítélt összeg a tőke 8%-át meg nem haladja. (Kir. Guria I. G. 31/1909. 1909 április 29. és I. G. 55/1909. 1909 május 13. * Lásd VI. kötet 529. lapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom