Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

180 A szerződés 8. pontjának utolsó mondata szerint: «Ezen óvadékból az általános építési feltételek 68—70. §-ai értelmében megtartott felülvizsgálat után 100,000 korona azonnal ki fog utaltatni.*) A 27- a. «Kötelező megállapodás') 11. pontjában pedig a felperes világosan kijelenti azt is, «hogy teljes anyagi felelősséget vállal mindazon károkért, a melyek a csatorna-hálózat építése folytán és ezen építkezéssel okozati összefüggésben, akár a várost, akár a csatorna mentén birtokos magánosokat földalatti vagy földfeletti építményeikben, műtárgyaikban, házaikban vagy személyükben esetleg érni fogják. Kötelezik magukat a magánosok ilyen kárigényeit közvetlenül megtéríteni és megfizetni és teljes szavatosságot vállalnak K. sz. kir. város közönségével szemben, magánosoknak a várossal szemben érvényesített ilyen igényeikre vonatkozólag . . joga lévén a városnak ezen összegre nézve akár a vállalkozó keresetéből, akár bárminő járandóságából vagy óvadékából kielégíteni.* Ugyanennek a «Kötelező megállapodás»-nak 14. pontja pedig így szól: «A vállalkozó czég ezennel kijelenti, miszerint K. sz. kir. városnál letett biztosítéka, még pedig úgy f.z eredetileg letett 60,000 K, valamint a szerződéskötés alkalmával letett 100,000 K túlbiztosíték, a vállalkozónak ezen megállapodásban vállalt kötelezettségei biztosítására is szolgál. A város azonban ezen biztosítékokat csak annyiban és oly mérvben van jogosítva azok kiszolgáltatásának szerződéses idején túl visszatartani, a mennyiben azok kiszolgáltatásának szerződéses időpontjáig az ezen megállapodásban meghatározott kártérítési igényei a város, illetve a vállalkozó ellen támasztattak. Ezen visszatartási jog azonban megszűnik, ha a vállalkozó az esetleg érvényesített kártérítési igény összegét birói letétbe helyezi, vagy pedig az igénylő a városnál bejelenti igényétől való elállását. Ennek a pernek a szempontjából tehát az a döntő fontosságú kérdés, vájjon a felebbezési bíróság helyesen értelmezte-e a fent közölt szerződéses megállapodásokat, avagy ezeknek meg nem felelő értelmezésével sértett-e meg anyagi jogszabályt ? A felülvizsgálati bíróság úgy találta, hogy a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt a szerződéses megállapodások értelmezése körül, nem sértett meg anyagi jogszabályt mindenek fölött azért, mert a dolog természetéből kifolyóan az óvadék elsősorban a vállalt munkának pontos és lelkiismeretes el-