Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

Ili időre az elidegenítési és terhelési tilalom, mint tulajdonjogi korlátozás. Ilyen telekkönyvi állapot mellett kötötte meg a felperes J. Györgyné M. Boriskával és M. Benedek és társa czéggel a keresethez A) alatt csatolt bérleti szerződést, a melynek tartalma szerint J. Györgyné M. Boriska háztulajd ónos, és M. Benedek és társa czég üzlettulajdonos bérbeadták a szóban forgó házban levő kávéházi helyiséget teljes berendezéssel együtt a felperesnek az 1908 június hó 1-től 1010 május 31-ig terjedő két évi időtartamra, s a megállapított tényállás szerint a felperes bérlőként a kávéházi helyiség és berendezése használatába tényleg be is lépett. Annál a jogszabálynál fogva, hogy a tulajdonost a használati és rendelkezési jog megilleti, abban az esetben, a mikor egy bérbeadott ingatlan tulajdonjoga ruháztatik másra magánjogi szerződéssel, és a bérleti jog telekkönyvileg van bekebelezve, az átvevőre száll át a bekebelezett bérleti szerződés is, az abban foglalt jogokkal és kötelezettségekkel. A megállapított tényállás szerint való ugyan, hogy az alperesek az adásvételi szerződésben J. Györgyné M. Boriskával szemben kikötötték a ház kezelésének, a bérösszegek beszedésének és a ház bérbeadásának jogát a vételárhátralék teljes kiegyenlítéséig, de a tulajdonjognak ez a korlátozása telekkönyvileg nem volt kitüntetve, és ez a korlátozás nem azonos a tényleg feljegyzett elidegenítési és megterhelési tilalomból álló korlátozással. Arra nézve azonban nem állapíttatott meg a tényállás, hogy a felperes az említett bérleti szerződés megkötése előtt az adásvételi szerződés tartalmát ismerte, és ekként a tulajdonjognak a kezelésre, a bérösszegek beszedésére és a bérbeadási jogra vonatkozó korlátozásáról tudott volna, következőleg a felperes, a ki csak a nyilván könyvbe bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó korlátozást, és a telekkv. rend. 62. §-a szerint az ezen korlátozás közelebbi meghatározásait tartozott ismerni, jóhiszemű szerződőnek tekintendő, és a nyilvánkönyvben feljegyzelt elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozta J. Györgyné M. Boriska telekkönyvi tulajdonost a szóban forgó kávéházi helyiségnek és berendezésének bérbeadásában akkor, a mikor MBenedek és társa czég a bérbeadáshoz maga is hozzájárult és