Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
163 28í)í). Abban a perben, melyet a haszonbérlők az albérlő ellen indítottak az iránt, hogy utóbbi az általuk a tulajdonosnál letett óvadékot megállapodásukhoz képest sajátjával kicserélve nekik adja ki, eldöntés tárgyává nem tehető az, hogy felperesek a tulajdonossal szemben a velük kötött haszonbéri szerződésből kifolyóan tartoznak-e és mennyiben tartoznak kártéritéssel. A tulajdonos a korábbi haszonbérlők ellen a haszonbérleti viszonyból származó károk miatt külön pert folytatván, a tulajdonos annak a pernek jogerős eldöntéséig az óvadékot kiadni nem tartozik; következéskép alhaszonbérlő a biztosítékot csak letétbe helyezni köteles. A felebbezési bíróság a volt haszonbérlő felperesek által I. Béla és neje haszonbérbeadóknak okozott kárt 1510 K 15 f-ben megállapítván, az albérlő alperest, dr. B. Györgyöt ezen összeg egyidejű lefizetése ellenében a biztosítékul szolgáló 6200 K értékű papíroknak és szelvényeiknek a felperes részére leendő kiadására kötelezte, ellenben a kir. Guria mindkét peres fél felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróságdtéletét megváltoztatta akképen, hogy dr. B. György alperest arra kötelezte, hogy a felebbezési bíróság ítéletében kitett idő és jogkövetkezmény terhe alatt e biróság Ítéletében meghatározott értékpapírokat azok szelvényeivel, vagy ezeknek pénzbeli értékét birói letétbe helyezze, vagy a mennyiben már letétbe helyezte, azoknak további letétben tartását tűrje, felpereseket pedig feljogosította arra, hogy a mennyiben az I. Béla és neje részéről felperesek ellen a kir. törvényszéknél 15,761 K 91 f kártérítési összeg iránt folyamatba tett perben hozandó jogerős ítélettel kimutatják, hogy a marasztalási összeg a letétbe helyezett értéket ki nem meríti, az ezen felüli többletnek a birói letétből leendő kiutalványozását kérelmezhessék; egyszersmind a perköltséget kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint felperesek keresetüket arra alapították, hogy I. Bélától és nejétől, 1904. évi szeptember hó 28. napján kelt, a perhez E) alatt csatolt szerződéssel f.-i és s.-i birtokaikat haszonbérbe vették. Ezen birtokokat a B) alatti szerződés és C) alatti nyilatkozat alapján a bérbeadók hozzájárulásával alperesnek alhaszonbérbe adták azzal a kötelezettséggel, hogy alperes a bérlet átadásakor 1907. évi október 1-én az I. Béla és nejénél elhelyezett 11*
