Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

160 A megállapított és meg nem támadott, a felülvizsgálati eljárásban tehát a S. E. 197. §-a értelmében irányadó tényállás szerint, a bérelt ingatlanok területén 1907. évi augusztus hó 29-én tűz volt, a mely az emeletes gépházat és műhelyt, illetőleg raktárt úgy elpusztította, hogy az előbbi kettőnek csak földszinti falai maradtak meg, a harmadiknak pedig csak egyik hosszfala; csak részben pusztultak el a kazánház felső falai és tetőzete és a gabonaraktár tetőzete és oldalfala. Ugyaneme tényállás szerint a tűzeset következtében az egész bérlemény bérértéke 37*43%-kal csökkent; továbbá a tulajdonos 1907. évi deczember hó 19-én késznek nyilatkozott az előbbi állapot helyreállítására; végül ugyancsak tény, hogy ez az egész helyreállítás — a felek s a bíróság elfogadta szakértő vélemény szerint — három havi időbe kerülne, míg a gyárüzem folytatására szükséges építkezés csak 4—6 hetet igényelne. A felebbezési bíróság — az elsőbiróság megállapította tényállás elfogadásával — azt is megállapítja tényállás gyanánt, hogy a felperest a helyreállító munkálatok megkezdése körül késedelem nem terheli, mert az alperes megkezdte és bérleengedésre irányuló alkudozások október 29-től kezdve folytak a felek közt, a nélkül, hogy az alperes az építkezés megkezdésére vagy befejezésére a felperesnek bármily határidőt adott volna. Ebből pedig a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést vonja le, hogy az alperes akkor, a mikor a felperes vele 1907 deczember 19-én közölte, hogy az építkezést megkezdi, nem volt jogosítva erre az elhatározásra avval válaszolni, hogy ő a bérleti szerződést 1908 február 1-én kezdődő hatálylyal felbontottnak tekinti, mert az alperesnek a bérlemény használhatósága csökkenésének arányában csakis bérleengedéshez van joga. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása azonban téves. A peres felek jogviszonyának megítélésénél ugyanis figyelembe kell venni azt a jogi jelentőségű tényt, hogy az alperes a szóban forgó ingatlanokat és épületeket elsősorban festékgyárának czéljára vette bérbe és hogy a bérelt ingatlannak egyéb, erre a czélra fölösleges részeit használta más czélokra és adta tovább albérletbe. A mikor tehát a bérlemény használhatóságának a tűzvész következtében csökkenéséről van szó, e csökkenés mértékének megszabásánál a bíróságnak nem a bérlemény összes alkotórészeit kell figyelembe vennie, hanem elsősorban a gyári üzem