Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
133 Iránti megintés nem nekik, hanem a felperesnek kézbesíttetett, «z pedig őket a megintés kézhezvételéről nem értesítette, sikerrel annyival kevésbbé vethetik ellen, mert az alperesek részéről az adó fizetése körüli késedelem mát a megintés kibocsátása előtt akkor beállott, a mikor a törvény által meghatározott fizetési határidő alatt annak hiánytalan lerovása iránt nem gondoskodtak. Minthogy továbbá a szerződésre lépő felek a szerződés feltételeit, a mennyiben azok a törvény valamely tiltó rendelkezésébe nem ütköznek, szabadon állapíthatják meg és ha a felek a szerződés feltételeit egységes akaratkijelentéssel meghatározták, a közöttük a szerződésből folyó vitás kérdések eldöntésénél az alkalmazandó jogszabály mit a szerződő felek egyértelmüleg ilyenül elfogadtak: annálfogva az anyagi jogszabályokba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint annak ellenére, hogy a fent kiemelt tényállás szerint az alperesek az adófizetés iránti szerződési kötelezettségüknek eleget tenni elmulasztottak és jóllehet eme mulasztás esetére a felperest a szerződés annak felbontására feljogosítja, mindazonáltal a felperest a szerződés felbontására irányuló keresetével elutasította; mihez képest a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával a felperes és alperesek között megkötött haszonbérleti szerződést az alperesek szerződésellenes mulasztása következtében megszűntnek kellett kijelenteni és ebből folyóan az alpereseket a haszonbérlemény visszabocsátására és mint pervesztes feleket a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai alapján az összes perköltség fizetésére is kötelezni. A haszonbérlemény visszabocsátására, a felperes kereseti kérelmétől eltérően, azért kellett a folyó gazdasági év lejárta napját kitűzni, mert a gazdasági év előrehaladottsága következtében, a haszonbérleti viszonynak azonnali megszüntetése esetleg mindkét félre káros következményeket vonhatna maga után. (Kir. Guria I. G. 226/1908. 1909 február 25.) 2888. Az ideiglenes nőtartás csak a házasság fennállása alatt jár a feleségnek a vétkes férjtől, a házasságnak a férj vétkessége okából felbontása után pedig az 1894: XXXI. t.-cz. 90—93. §§-aiban meghatározott végleges