Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

118 per megindítása előtt alperes birtokba vette, illetőleg haszonbérbe adta. Az A) alatti közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződés II. pontja azt tartalmazza, hogy K. T. Pál a felperes mint menyasszonya iránti őszinte vonzalmának és jövőjéről való gondoskodásának kifejezést adni kivánván, 2000 frt-ot kötelez felperes részére hitbérképen azon nem remélt, bár feltett esetre, ha ezen házasság gyümölcstelen maradna és felperes őt túlélve, özvegységre jutna, mikor is a kötelezett hitbér a jelzett eshetőség bekövetkezésétől számítandó egy éven belül a túlélő nő részére kifizetendő lesz oly világos hozzáadással, hogy a túlélő nőnek jogában álland a korábban elhaló házastárs összes javainak haszonélvezetében benne maradni mindaddig, míg újból férjhez nem megy vagy hitbérére nézve teljes kielégítést nem nyer; az A) a. okiratba foglalt házassági szerződés VII. pontja pedig azt tartalmazza,, hogy a túlélő házastárs részére jelen szerződéssel biztosított jogok az esetre is érvényesíthetők, ha a születendő gyermek utóbb halna el végrendelet és leszármazók nélkül, vagyis a magtalanság esete később következnék be. Habár ebben a VII. pontban a hitbér kifejezetten megnevezve nincs, a VII. pont rendelkezése kétségtelenül a hitbérre is vonatkozik, mert az abban az okiratban felperes részére biztosított jogok közé lényegileg a hitbér tartozik; az pedig a használt szavak közönséges értelménél fogva nyilvánvaló, hogy a VII. pont rendelkezése éppen arra az esetre vonatkozik, ha a házasságból születik egy vagy több gyermek, és legalább egy gyermek csak az egyik házastársat túléli, de az a gyermek is végrendelet és leszármazók nélkül a másik házastárs életében meghal, mert a házasság gyümölcstelen maradása, közelebbi megjelölés hiányában és tekintet nélkül arra, hogy abból a házasságból született-e gyermek vagy nem, az egyik házastárs korábbi elhalálozása szempontjából éppen azt az állapotot fejezi ki, a mikor a házasság megszűntekor vagyis az egyik házastárs elhalálozásával abból a házasságból leszármazó tényleg nincs, a mi tehát az A) a. okiratnak már II. pontjában van szabályozva; következésképen az A) a. VII. pontjában külön és akként kifejezett az az eset, hogy ha a születendő gyermek utóbb halna el végrendelet és leszármazók nélkül, vagyis a magtalanság esete később következnék be, már nyilván egy más állapotot jelent, a mi jelenleg nem lehet