Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
113 akkor, ha S. A. a fiatal Sz. Lászlótól ezután is váltókat átvesz, vagy neki hitelez. S. A. a 28.000 K iránt perbe vonja Sz. Áront. A tényállás szerint S. A. ezután is adott Sz. Lászlónak körülbelól 400 K-t kölcsön. A felebbezési biróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az alsóbirósági ítéletekben és tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt ügyállás szerint felperes keresetét az A) a. okiratba foglalt szerződési megállapodásokra alapította; a felebbezési biróság pedig az A) a. okiratot alakilag és tartalmilag valónak elfogadta. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés, nevezetesen ennek kikötése alkotja és ha a felek szerződési megállapodásukat okiratba foglalták, a felek jogainak és kötelezettségeinek megállapítására elsősorban az illető okirat tartalma az irányadó. Az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből, mint ez iránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki, hogy felperes felhozta volna azt, hogy az A) a. okirat nem tartalmazza a maga egészében a feleknek egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését, nevezetesen, hogy az A) a. okiratba foglalt szerződés létrejötténél más volt a feleknek egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése, mint a mi az A) a. okiratban használt szavak által ezeknek közönséges értelme szerint világosan ki van fejezve; ezek iránt tehát felperes részéről már csak felülvizsgálati kérelmében felhozottak a S. E. 197. §. szerint tekintetbe nem vehetők. Ilyen körülmények között a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felek jogai és kötelezettségei megállapításánál irányadóul vette azt, a mi az A) alatti okiratban használt szavak által ezeknek közönséges értelme szerint világosan ki van fejezve. Az A) a. okiratban a használt szavak közönséges értelménél fogva világosan, határozottan, korlátlanul és feltétlenül ki van fejezve az, hogy az alperesnek az abban az okiratban Sz. László tartozása iránt elvállalt egész kötelezettsége megszűnik és hatályát veszti akkor is, ha felperes az okirat kiállítása után Sz. Lászlótól váltókat átvesz, vagy Sz. Lászlónak hitelez; ez a kikötés pedig törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik és egyenesen feltünteti azt az érdeket is, hogy Sz. László a felperes részéről semmiféle hitelezéshez ne jusson. Curiai határozatok. XIV. köt. 8