Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

101 A felebbezési biróság ítéletének indokaiban a felek egyező előadása alapján megállapított tényállás szerint, B. Manó végre­hajtást szenvedett felperesnek 30,000 koronát meghaladó összeg­gel tartozván, az igényelt borok felperesnek eme tartozás fedezé­séül adattak át és a nem panaszolt tényállásban az is megálla­píttatott, hogy az E) alatti okirat alakilag' és tartalmilag való; minthogy pedig eme E) alatti szerint, végrehajtást szenvedett még az alapfoglalás előtt felperessel eme borok tekintetében vég­leg leszámolván, azokat a vonatkozó vételárak tüzetes megjelö­lése mellett, mint felperes által megvetteket annak tulajdonaiul elismerte és az alakilag és tartalmilag szintén valónak megállapí­tott F) alatti szerint, végrehajtást szenvedett felperesnek pinczé­jét is bérbeadta, megjegyezve azt, hogy a harmadrendű alperes felülvizsgálati kérelmében felhozott amaz új körülmény, mintha eme borok végrehajtást szenvedő nejének is közös tulajdonát képezték volna, a S. E. 197. §-a rendelkezésénél fogva tekintetbe nem vétethetett, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn eme jogalkotó tények alapján azt fogadta el, hogy az igé­nyelt borok még az alapfoglalás előtt felperes tulajdonába men­tek át és pedig annál kevésbé ; mert a tényállásból nem tűnvén ki az, hogy az alperesek vitatták és megállapíttatni kérték volna, hogy a felperes a végre­hajtást szenvedett pinczéjét más czélból vette volna bérbe és hogy az igényelt borok nem a bérbe vett pinczéjében lennének elhelyezve, ama pinczének bérbevétele, melyben a borok elhelyez­vék, a bor külön átvételét jogilag helyettesíti. Igaz ugyan, hogy az is megállapíttatott, hogy az E) alatti­ban kifejezésre jutott jogügylet létesülése előtt végrehajtást szen­vedett fizetéseit megszüntette, ez a tény magában véve azonban a jogügyletet a többi hitelezővel szemben nem hatálytalaníthatja, és pedig azért nem, mivel oly tények nem állapíttattak meg, a melyekből következtetni lehetne, hogy a felperes a végrehaj­tást szenvedő egyéb tartozásai tekintetében ezzel a kielégítési alap elvonása iránt rosszhiszeműen egyetértett. Ezek szerint a felebbezési biróság az igényelt boroknak fel­peres tulajdonaiként a foglalás és felülfoglalás alól való feloldá­sával jogszabályt nem sértvén, alperesek felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. (Kir. Guria I. G. 171/1908. 1909 január 14.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom