Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
US ingatlanok az 1896. évi XXV. t.-cz. szerinti zsellérbirtok állomány jogi természetével birnak-e, ez a kérdés pedig az összes alperesekre nézve csak egységesen lévén eldöntendő, ez okból a kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletét az 1896. évi XXV. t.-cz. 32. §-a illetőleg a S. E. 191. §-a értelmében a felülvizsgálati kérelemmel nem élt alperesek részéről is megtámadottnak tekinti. Alpereseknek panasza lényegileg alaposnak találtatott. Az 1896. évi XXV. t.-cz. 17. §-a és a 17780/1897. sz. I. M. R. 2. §-a értelmében a per tárgyává tett ingatlanoknak nemcsak tényleges birtokosai, hanem az összes telekkönyvi érdekeltek is perbe idézendők. A becsatolt telekkönyvi kivonatok tanúsítása szerint az ingatlanokat terhelő szolgálmány követelési joga nemcsak gróf Z. János felperesi jogelődöt, hanem részben gróf Z. Miklóst is megilleti és ez a perben sem felperesként fel nem lépett, sem alperesként beidézve nem lett és habár esetleg az úrbéri valósítási iratok alapján, tekintettel a bemutatott groemiális conscriptiók adataira is megállapítható, hogy a volt földesurak a kérdésben levő ingatlanok után úrbéri kárpótlásban részesültek-e, vagy sem, a felebbezési bíróság Ítélete rendjén, erre nézve a tényállás megállapítva nem lett; és nem állapíttatott meg az sem, hogy gróf Z. János a saját jogának elidegenítése előtt gróf Z. Miklós földesúri jogát is megszerezte és így ezt is felperesre ruházta át; vagy hogy ezt a jogot közvetlenül a felperes szerezte meg és arra az esetre, ha felperes a gróf Z. Miklós bérszedhetési jogát meg nem szerezte, nincs megállapítva a felebbezési bíróság ítéletében az sem, hogy gróf Z. János felperesi jogelődét a bérszedhetési jog mily arányban illette meg; már pedig a jelen perre döntő befolyással biró eme ténykörülmények megállapítása nélkül a jelen per érdemben elbírálható nem lévén, a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani és ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A felebbezési bíróság ítéletének feloldása folytán a perbeli költség iránti intézkedés a hozandó ítéletre lévén fentartandó, azért a felülvizsgálati eljárással felmerült költség ezúttal csak megállapíttatott. Ezek folytán úgy alpereseknek, mint az alperesi ügygondnoknak további panaszai tárgytalanokká váltak. (Kir. Curia I. G. Zs. 7/1908. 1908 deczember 18.)
