Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

szonbérlel kezelésére kizárólag FI. J&kab lesz hivatva és jogosítva, a ki ezért teljes vagyoni felelősséget és alperesért készfizetői kezességet vállalt, a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint pedig a haszonbérletet közvetlenül ugyan R. Ignácz kezeli, de R. Jakab nevében és megbízásából, ezek szerint tehát R. Jakab vagyoni felelőssége meg nem szűnt, R. Jakab tekintendő jogilag olyannak, ki a haszonbérletet kezeli, és így ebből a szempontból szerződésszegés jogszerűen meg nem állapítható. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, a midőn a haszonbérleti szerződés csak általánosságban tartalmazza azt, hogy rendelkezéseinek megszegése a szerződés megszűntét vonja maga után. akkor a haszonbérfizetés elmulasztásának kivételével, a haszonbérlő részéről csak azok a szerződésellenes cselekmények és mulasztások bírnak szerződés megszüntető hatálylyal, a melyek a szerződés lényeges feltételeit érintvén, az az által elérni kivánt czélt veszélyeztetik. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1905. G 280. szám alatt.)* Ezekhez képest tekintettel az A) és B) a. okiratok tartalmára, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy felperesek részéről alperes terhére felhozott és alább részletezett ténykörülményeket az előbb kifejtett birói gyakorlat alkalmazásával ítélte meg. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperes a bérleménynek csekély 100 •-ölnyi és félreeső olyan helyén, hogy ez állal az okszerű gazdálkodás egyébként érintve nincs, vályogot vettetett, e czélból gödröt ásatott, a termelt vályogot részint a bérleményen levő épületeknél felhasználta, részint a bérleményről R. Jakab elvitette, de utóbbi az elvitetettnél nagyobb mennyiséget a bérlemény területére visszaszállittatott; ebből a tényállásból pedig jogszerűen következik, hogy habár az A) a okirat szerint gyepet feltörni felperesek írásbeli beleegyezése nélkül nem szabad, az ezzel a tilalommal elérni kivánt czél lényegileg veszélyeztetve nincs. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperes a 3—4 holdnyi nádas részt takarmánynak felhasználtatta, de ez a nádas már ezt megelőzőleg természeti körülményeknél fogva kiszáradó félben volt; ebből a tényállásból pedig jogsze* Lásd : X. kötet 380. lapján.