Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

92 Az alperes panasza azonban nem állhat meg. Nem vitás ugyanis a felek közt a felebbezési biróság meg­állapította, a csatolt iratokból is kitűnő, az a tényállás, hogy az alperes jogelődei a felperes által visszabocsátani kért terüle­tet a felperes birtokosságtól 1882. évi szeptember 3-án, bizony­talan időre, 25 frt évi bérfizetés ellenében, gőzgép, illetve gőz­malom felállításának czéljaira vették bérbe. Ezt a bérösszeget a felperes 1890. január 1-től kezdve évi 65 frtra emelte föl azért, mert az alperes jogelődei az új épületek emelésére az eredetileg elfoglalt 55 D-ölnél nagyobb területet foglaltak el. Ugyanekkor azonban — 1889. július hó 7-én — a felperes birtokosság gyű­lése egy évi felmondási időt kötött ki mindkét részről. Az 1904. deczember hó 18-án tartott birtokossági közgyűlés az évi bért 200 K-ra emelte föl, a mely egyoldalú fölemelést az 1898. óta a gőzmalom tulajdonosaként és a felperes bérlőjeként szereplő al­peres el nem fogadta és a felpereseknek eme bérösszeg és a ko­rábbi bérösszeg közti különbség behajtása iránt indított kerese­tét a z —i kir. törvényszék, mint felebbezési biróság 1907 már­czius 19-én D. 49/2. sz. a. kihirdetett ítéletével jogerősen eluta­sította. Még e per folyama alatt a felperes az 1906 november 4-én tartott birtokossági ülés határozatából kifolyóan a bérletet 1907 november 7-iki lejárattal az alperesnek felmondotta, az alperes azonban e felmondást nem fogadta el, mert itt nem bérlet, ha­nem osztott tulajdon jogviszony forog fönn. A felperes már most birói úton követeli az alperestől a bérelt terület visszabocsátását, mig az alperes az osztott tulajdon jogviszonyának vitatása mellett 200 K megfizetése ellenében a visszabocsátani kért terület tulajdona iránt, esetleg a malom­épület és tartozékainak kártalanításáért 80.000 korona iránt tá­maszt viszonkeresetet a felperes ellen, a mely összeget az alperes a felebbezési eljárás folyamán 40.000 koronára szállította le a megállapított ama tény következtében, hogy a szóban forgó gőz­malom a per folyamán leégett és a biztosítótársaság neki 40.000 koronát kár fejében megtérített. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy itt a tulajdon meg­osztottságának olyan esete forog fönn, a milyent az 1896 : XXV. t.-cz. az 1848 január 1. előtt keletkezett jogviszonyok tekinteté­ben szabályozásának körébe von, a melynek tekintetében azon­ban, ha a szóban forgó jogviszony úgy, mint ebben az esetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom