Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

87 banó és tűzveszélyes anyagokat és árúkat tartani, valamint tiltva van a bérelt helyiségekben faláttöréssel járó, vagy bármely más változtatásokat tenni. A megállapított tényállás szerint való ugyan, hogy az alperes az 1906 május 1-én esedékes */* évi bérösszeg megíizetése tekintetében akként járt el, hogy az csak május 3-án juthatott a felperes kezéhez, de ez a mulasztás nem eshetik olyan súlyos beszámítás alá, hogy e miatt a 10 évre kötött bérszerződés megszüntettessék akkor, a mikor szintén tényállásként van megállapítva, hogy a felperes a bérlemény egyik tárgyát képező petroleumraktárt egyáltalán, a kocsiszint és padlást május derekáig át nem adta és a bérlet tárgyainak az elsőbiróság Ítéletében felsorolt több helyiségei csak május 2-án, 4—5-én, sőt 8-án helyeztettek használható állapotba. A felebbezési bíróság nem is mondotta ki azt, hogy az alperes a bérösszeget egyáltalán, vagy addig nem tartozott kifizetni, mig a bérlemény összes tárgyai át nem adatnak és hiányainak helyrehozásával használható állapotba nem helyeztetnek, hanem helyesen csak azt mondotta ki, hogy a felperesnek a bérlemény összes tárgyainak átadása és használható állapotba helyezése körüli késedelme miatt az alperesnek egy napi, de a fent e részben kifejtettek szerint két napra teendő késedelme nem eshetik oly súlyos beszámítás alá, hogy e miatt a 10 évre megkötött bérleti szerződés megszüntettessék. Egyébként pedig a D. városi lakbérleti szabályrendelet 9. §-a szerint az első évnegyedi bér nem fizelése okából csak akkor van a bérbeadó jogosítva a bérleti viszonyt megszűntnek tekinteni, ha az első évnegyedi bér az évnegyed kezdetétől, illetőleg a szerződésileg kikötött költözködési időtől számított három nap alatt sem fizettetik le, és így az alperes késedelme a szerződés megszüntetését ebből az okból sem vonhatta maga után. Azzal sem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt, hogy a szerződés megszüntetését ki nem mondotta abból az okból, bogy az alperes a további évnegyedekre eső bérösszegeket postautalványok utján küldi meg, a melyek után minden esetben négy fillér szedetik be a felperestől, mert az alperes ebbeli cselekményének következménye csak az lehet, hogy a felperes ezeknek a négy-négy filléreknek pótlását követelheti. Jogszabályként áll ugyan, hogy a szerződés a szerződő fe-