Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

Ámde a felebbezési bíróság Ítéletében az A) a. haszonbérleti szerződést alakilag és tartalmilag valónak fogadta el, ennek 1-ső pontja pedig azt tartalmazza, hogy az alperesek úgy adják haszonbérbe a szóban forgó ingatlant, a mint az áll; — a 2-ik pont szerint pedig a haszonbérlemény térfogata 78 magyar hold 1200 • öllel számítva. A felebbezési bíróság megállapította továbbá, hogy a haszonbérlemény a szerződésben kitett 78 magyar hold térfogattal bir és hogy az alperesek az A) a. szerződés kiállítása után nem tettek oly értelmű kijelentést, hogy a haszonbérleménynek a B) a. ajánlatban foglalt területi mennyiségeért és minőségeért felelősséget vállalnának, ellenkezően a szerződés írásba foglalásakor elsőrendű felperes ki is jelentette, hogy a haszonbérlemény térfogatának mennyiségére súlyt nem helyez. Másfelül téves a felpereseknek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az állításuk, hogy a felebbezési biróság az ítéletben azt állapította volna meg, hogy a felperesek által az alperesektől haszonbérbe vett ingatlan, sem a szerződésileg kikötött területnek, sem a minőségnek nem felel meg; mert a felebbezési biróság Ítélete ily értelmű tényállást nem tartalmaz. Minthogy pedig a szerződés ama kitétele, hogy a haszonbérlő úgy veszi haszonbérbe az ingatlant a hogy az áll, a szavak közönséges értelmében is azt jelenti, hogy a felek a haszonbérleményre az ügylet megkötése idején fennállott tényleges állapotnak megfelelően szerződtek, annálfogva a szerződés eme tartalmával szemben sem a B) alattiban foglalt előzetes ajánlat tartalma, sem pedig a feleknek az alkudozásuk folyama alatt tett ezzel ellentétes kijelentései figyelembe vehetők nem lévén, ha a tényleges állapot a B) alattiban foglalt a térfogatra és minőségre vonatkozó megjelöléstől el is tér, az a felperesnek kártérítésre jogszerű igényt nem nyújt, mihez képest az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint a felpereseket keresetükkel elutasította. A felperesek felülvizsgálati kérelme nem vezetvén sikerre, a S. E. 204. §-a alapján őket kellett az ellenfélnek okozott felülvizsgálati költség fizetésére kötelezni. (Kir. Guria I. G. 169/1908. 1908 deczember 15.)