Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

I. A SOMMÁS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. (A vastag szám a határozatokat, a második szám a lapokat jelzi.) 1. 2. §§. A sommás eljárás és a sommás birói hatáskör. Ha a szülők különválva élnek és gyermekük eltartásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877: XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság határoz. 2868. 99. 3. 4. §§. A. peres tárgy értékének megállapítása. (Lásd a 181. §-nál.) 7. 8. §§. A képviselet s annak vagy a meghatalmazásnak hiánya. Az ügyvédi rendtartás 43. és 41. §-a szerint az ügyvéd mindaddig, míg a fél örökösei a képviseletről nem intézkednek, köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, melyek joghátrányok elkerülésére és a megbízó örökösei érdekeinek fentartására szükségesek; következéskép a bíróság olyan esetben, midőn a félnek a per folyamán bekövetkezett elhalálozása következtében annak örököseit saját személyükben a tárgyalásra megidézte, azonban ezek sem nem megjelentek, sem nem intézkedtek, köteles a részükre már előzően kirendelt gondnokot meghívni. 2937. 255. 16. §. A megállapítási per. A S. E. 16. §-a értelmében nincs helye megállapítási keresetnek annak kimondására, hogy a peres felek közt vállalati szerződés jogilag létrejött és fennáll. 2878. 114. 23. §. A viszonkereset. Alperes viszonkeresetet nem támaszthat oly kártérítési követelés miatt, a mely ezt megelőzően az 0. P. T. 1111. §-a értelmében már elévült. 290D. 186.