Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

63 keztében a teljesítés 5 hétre vonatkozóan jogilag merőben lehetetlennek tekintendő. Ilyen körülmények kőzett a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az 1907. évi október hó 15. napját követő 5 hétre alperest kötbérben el nem marasztalta, a további időre pedig alperest kötbérben elmarasztalta. (Kir. Guria I. G. 140/1908. 1908 november 11.) 28ö'<. Az ügyvéd részére okiratilag biztosítóit évi jutalomdíjhoz való igény megszűnik a kikötött idö lejártával; habár tehát az ugyanazon okiratban adott meghatalmazás ezentúl is érvényben marad, a jutalomdíj mennyisége csak ujábbi megállapodásnak lehetne tárgya. Ügyállás : A cs.-bi vevőtársulat megbízást adott dr. E. J. ügyvédnek arra, hogy a társulat által elvállalt birtokvétel és parczellázás tárgyában felmerülő ügyvédi teendőket végezze, a midőn is 1894. február 20-án kelt megbízási okiratban felvétetett az, hogy dr. E. J. ügyvéd a következő két évben 2000—20ÜO K jutalomdíjat kap. Dr. E. J. ügyvéd örököse keresetet indít a vevőtársulat ellen hat évre járó 12,000 K s jár. iránt. A perben megállapíttatott, hogy dr. E. J. ügyvéd a társulat ügyeiben hanyagul járt el, sőt a társulat ellen csőd kéretett. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében lényeges eljárási jogszabály megsértéseként panaszolja, hogy a felebbezési bíróság nem rendelte el az alperes ellen folyamatban volt csődügy iratainak beszerzését annak bebizonyítására, hogy az alperes 1900-ban a felperes jogelőde ellen fennálló tartozását 12,000 koronával jelentette be. Ez a panasz nem állhat meg azért, mert nem tekintve: hogy a felebbezési bíróság a S. E. 156. §-a értelmében elrendelheti ugyan az elsőbiróságnál felvett bizonyítás kiegészítését, de azt elrendelni nem tartozik, ha a fölajánlott bizonyítást szükségtelennek vagy fölöslegesnek véli: a felebbezési biróság Ítéletében megokolja azt is, hogy a felperes felajánlotta ez a bizonyítás, még ha a felperes állítása valónak bizonyulna is, nem változtatna a per egyéb adataiból megalkotott ténybeli meggyőződésén, mert azt a tényt nem tartja alkalmasnak a felperes igényének